Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-894. 1871-ik VIII. törvényczikk a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

894. SZÁM. 291 31. §. A fegyelmi bíróságot a kir. törvényszékek területén alkalmazott bírósági hivatalnokok ós szakértők fölött (2. §. c. d. e. f. pont) a mennyiben a jelen törvény kivételt nem állapit meg : az első fokú kir. törvényszékek gyakorolják. Az első fokú kir. törvényszók, mint fegyelmi bíróság az elnökből vagy helyetteséből és két ítélő bíróból áll. 32. §. Az első fokú bíróságok alelnökei, itólő bírái, valamint ügyészei és alügyószei, továbbá a királyi táblák segéd- és kezelő-személyzete: azon kir. itólő tábla fegyelmi bíróságának vannak alárendelve, melynek területén hivatali székhelyük létezik. Ezen fegyelmi bíróság az elnökkel együtt a kir. tábla öt rendes itólőbirájából áll. Elnöke az illető kir. táblai rendes elnök, és ha ez akadályozva van : a kinevezési sorrend szerint utána következő tanácselnök. 33. §. Az első folyamodásu királyi törvényszékek elnökei, a kir. táblák itólő bírái fölött, ezek elnökeinek és alelnökeinek kivételével, továbbá a kir. táblák mellett alkalmazott kir. ügyészek, ós ezek helyettesei, végre a magyar kir. Curia összes segéd- és kezelőszemélyzete fölött a fegyelmi bíróságot a kir. legfőbb ítélőszék gyakorolja. Ezen fegyelmi bíróság a legfőbb ítélőszék elnökéből, akadályoztatása esetóben a kinevezési sorrendben következő tanácselnökéből és hat itólő-birájából alakittatik. 34. §. Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi bíróságára nézve, a kir. tábla fegyelmi bírósága; a kir. tábla fegyelmi bíróságára nézve pedig a kir. legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága képezi a Il-od és utolsó fokú bíróságot. Azon fegyelmi ügyek, melyekben a bíráskodás első fokban a legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságát illeti, felébb vitel esetóben a kir. Curia mindkét osztályának biráiból alakuló fegyelmi bírósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi bíróság az elnökön kívül nyolcz tagból, felében a semmitőszók, másik felében pedig a legfőbb ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, a kit szükség esetén a semmisitőszék alelnöke helyettesit. 35. §. A kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. Curia elnökei és alelnökei, itólő bírái, továbbá a koronaügyész fölött külön fegyelmi bíróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi bíróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebelóből választandó tagokból, fele rószben pedig a magy. kir. Curia alelnökeiből ós biráiból alakittatik kineveztetésök sorrendje szerint. Elnöke a felsőház elnöke vagy másodelnöke, — ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közül az, ki legtöbb szavazatot nyert. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyílt ülósóben birói esküt tesznek le ; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz ; —megbizatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, míg helyük uj választás által be nem töltetett. A bíróság az elnökön kívül tizenkettős tanácsban ítél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval ós vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogában áll, ugy a elsGházi, mint a birói tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kívánni. 37*