Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-894. 1871-ik VIII. törvényczikk a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

292 894. SZÁM. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják : az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a birói tagok közül pedig a ' kine­vezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik. Ezen bíróság határozata végérvényes. 36. §. A 31., 32., 33. és 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden óv elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itólőszéknól külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz — szinté sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az óv folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügymi­nisternek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjót az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi bíróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik : a közvádlói teendőket a vizsgálat befej ez­tóig az igazságügymiuister által kirendelt királyi ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi bíróság nevez ki közvádlót. 38. §. A 31., 32., 33., 34. §§-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló vagy a vádlott ki­fogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve a polg. törv. perrendtartás 57-ik §-ábjgi engedett biróküldés is kérelmezhető. A kifogás felett a fegyelmi bíróság határoz. 39. §. A fegyelmi eljárás, vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott és a közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kívül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a köz vádló 3 nap alatt fölebbvitellel élhet. 40. §. Ha a fegyelmi bíróság vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére az elnök vagy azon tör­vényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót ós a tanukat; ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi bíróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál, — s az összes iratokat a közvádlóval közli. 41. §. A közvádló szintúgy, mint a vádlott, — ha a vizsgalatot hiányosnak tartja, annak kiegészíté­sét kívánhatja. Hí ez iránt köztök és a vizsgáló biró közt véleménykülönbség támad, -— a kéidós felett a fpgyelmi bíróság határoz. /'

Next

/
Thumbnails
Contents