Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-869. törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről

869. SZÁM. 185 tartoznak azok értékét bevallani. Ha a vámhivatalnokok a bevallott értéket elégtelennek találnák és az érdekeltek a nevezett hivatalnokok által meghatározott értékben bele nem nyugszanak, az eljáró hivatal egy szakértőt nevezend ki, kihez egy másik az érdekelt fél által választott szakértő valamint a helybeli kereskedelmi egyesület által egyetértve az illető nemzet consulsági ügynökével kijelölt harmadik egyén járul, és ezek fogják az áru valóságos értékét meghatározni. A szakértők, a mennyire lehetséges, a megbecsülendő áruczikkel foglalkozó gyárosok, vagy kereskedők köréből fognak választatni. Ha a kijelentett érték a valóságnak meg nem felelőnek találtatik, az illető törvényhozás által megállapított birság fog alkalmaztatni. Spanyolország az osztrák-magyar monarchiában vámkezelés tekintetében a legkedvezmónyezettebb nemzettel helyeztetik egy sorba. XXI. CZIKK. . A tengeren túli spanyol tartományok külön törvények szerint kormányoztatván, azokra az előbbi határozmányok nem szójának; mindazonáltal az osztrák-magyar monarchia alattvalói kereskedelmük ós hajózásuk: a hajózási és vámilletókek és a hajók és áruczikkekkel való vámkezelés tekintóben ugy az érkezésnél, mint az indulásnál ugyanazon jogokat, kiváltságokat ós mentességeket, kedvezményeket ós kivételeket fogják ott élvezni, mint a legkedvezmónyezettebb nemzet alattvalói. Az osztrák vagy magyar termények más illetékeknek, terheknek vagy formaságoknak nem lesznek alávetve, mint a legkedvezmónyezettebb nemzetek terményei. xxn. CZIKK. Az osztrák-magyar monarchia consuljai ós más consulsági ügynökei a spanyol királyságban mindazon kiváltságokat, kivételeket vagy mentességeket élvezendik, melyeket a legkedvezmónyezettebb nemzet consuljai és más hasonló minőségű ügynökei élveznek. Ugyanaz áll az osztrák-magyar monarchiában a spanyolországi consulokra ós más consulsági ügynökökre nézve. XXHI. CZIKK. Az illető consuloknak ós consulsági ügynököknek jogukban álland saját nemzetük hajóinak legénységéhez tartozó tengerészeket és bármi czim alatt a hajó személyzetéhez számitható más egyéneket, ha azok ily hajóról a másik fél valamely kikötőjébe megszöktek volna, elfogatni. E czélból Írásban fogják megkeresni az illetékes helybeli hatóságokat, azon körülményt, hogy az illető egyének, kiknek kiszolgáltatását kívánják a hajó-személyzetéhez tartoznak, a hajólajstrom vagy a hajóslegónységi lajstromnak vagy pedig más hivatalos irományok eredetben, vagy kellőleg hitelesített másolatban bemutatásával igazolván. Az ilyképen igazolt megkeresés folytán minden lehető segítség fog nekik nyújtatni ily szökevények kézre kerítése és elfogatására, ugyanazok a consulok vagy más consulsági ügynökök megkeresésére és ezek költségein az ország fogházaiban őriztetvén mindaddig, mig a consulok, vagy consulsági ügynökök azok hazaszállittatására alkalmat találnak. Ha mindazonáltal ily alkalmatosság a befogatás napjától számítandó két hónapi határidő elteltéig sem találtatott volna, a szökevények a consulnak három nappal előbb való értesítése mellett szabadon bocsáttatnak és ugyanazon vétségért újra el nem foghatók. A jelen czikk határozmányai alól kivétetnek azonban oly tengerészek ós a hajólegónységséghez tartozó más egyének, kik alattvalói azon országnak, melyben a megszokás törtónt. Ha a szökevény valamely bűntényt követett el, az a consulnak, vagy consulsági ügynöknek rendelkezése alá csak akkor bocsáttatik, midőn az illetékes törvényszék fölötte Ítéletet hozott, ós ez végre is hajtatott. KÉPVH. IROMÁNY. 1869171 VIII. 24