Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-668. Törvényjavaslat a japáni császársággal 1869. évi october hó 18-án kötött kereskedelmi szerződésről
74 668. SZÁM. Japáni eredetű árak elszállításánál az egyik nyilt kikötőhői a másikba köteles az osztrák-magyar alattvaló a vámhivatalnál letenni azon vámösszeget, melyet fizetni kellene, ha ezen áruk külföldre vitetnének. Ezen összeg a japáni hatóságok részéről haladéktalanul és kifogás nélkül visszafizetendő az emiitett alattvalónak, mihelyt ugyanez hat hónap alatt az áru rendeltetése helyén lévő vámhivatal elismerrónyével bizonyítja azt, hogy az illető javak ugyanott csakugyan meg is érkeztek. Oly javaknál, melyeknek idegen kikötőkbe való kivitele egyáltalán tilos, köteles a kivivő Írásbeli nyilatkozatot adni a vámhivatalnak az iránt, hogy azok összes értókét a japáni hatóságoknak megfizetni kötelezi magát azon esetben, ha a fennebb érintett bizonyítványt a kiszabott időben be nem mutatná. Ha az egyik nyilt kikötőből egy másikba tartó hajó útközben elveszne, ennek bizonyítása pótolni fogja a vámhivatal elismervónyét, mely bizonyítás előállítására az osztrák-magyar alattvalónak egy évi határidő engedtetik. 12-ik CZIKK. Mindazon áruk, melyek osztrák-magyar alattvalók által valamely nyilt japáni kitötőbe hozattak ós melyek után a jelen szerződósben meghatározott vámok már megfizettettek, akár legyenek osztrák-magyar, akár japáni alattvalók birtokában, birtokosaik által a császárság minden részeibe szállíthatók anélkül, hogy bárminemű illetéket vagy bármi néven nevezendő átviteli vámot kellene utánok fizetni. A japániak az ország minden pontjáról hozhatnak japáni terményeket a nyitott kikötőkbe, anélkül hogy illetékeknek vagy átviteli vámoknak alávetve volnának; ide nem értetnek azonban azon uti vámok melyek minden kereskedőtől arányosan szedendők a száraz ós vizi utak fenntartása végett. 13-ik CZIKK. Osztrák-magyar alattvalók mindennemű áruczikket vásárolhatnak a japániaktól és ugyanezeknek el is adhatnak anélkül, hogy japáni hivatalnok közbenjárna a vétel vagy eladás ós a vételár megfizetósvagy átvételénél. A japániak bármely áruczikket, ugy az osztrák-magyar birodalom területén, mint a japáni nyilt kikötőkben is, japáni hivatalnok közbenjárása nélkül vásárolhatnak osztrák-magyar alattvalóktól ós szabadságukban áll azokat meg is tartani és használni vagy újból eladni. A japánok osztrák-magyar alattvalókkal való kereskedelmi üzleteik után nem fognak nagyobb adókkal terheltetni azoknál, melyek a maguk közt kötött ügyleteik után járnak. Szintúgy minden japáni az általános törvényes határozatok figyelembentartása mellett ugy a es. és kir. birodalomba; valamint a japáni nyilt kikötőkbe szabadon utazhatik és ott japáni hivatalnok közbenjötte nélkül kereskedhetik osztrák-magyar alattvalókkal, feltéve, hogy szem előtt tartja a fennálló rendőri szabályokat és lerója a meghatározott adókat. Szabadságában áll továbbá minden japáninak, hogy akár nyilt japáni kikötőkbe, akár ezekből máshova, akár egyik nyilt kikötőből a másikba, vagy idegen kikötőkből vagy idegen kikötőkbe japáni vagy idegén eredetű árukat szállíthatnak japániák vagy osztrák-magyar alattvalók tulajdonát képező hajókon. 14-ik CZIKK. A jelen szerződéshez csatolt kereskedelmi határozatok ós vámjegyzók ezen szerződós kiegészítő részét képezik, és mint ilyenek a magas szerződő feleket egyaránt kötelezik. A cs. és kir. diplornatiai ügynök Japánban fel van jogosítva a japáni kormány részéről eczélra kijelölt hivatalnokkal egyetórtőíeg minden, a kereskedelemnek átengedett kikötő számára azon rendszabályoknak kibocsátására, melyek szükségesek és alkalmasak a mellékelt ^kereskedelmi határozatok foganatosítására. A japáni hatóságok minden kikötőben oly intézkedéseket fognak tenni, melyek legalkalmasabbaknak fognak mutatkozni a csempészet és dugáruskodás megakadályozására.
