Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-758. Schwarz Gyula képv. határozati javaslata, az államtanácsi intézmény tárgyában - 1869-759. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1871-ik évi államköltségvetési előirányzat tárgyában
759. SZÁM. 281 . . 200 ftról 300 ftra . . 120 » 200 „ . . 200 n 300 , . . 200 » 300 „ . » 150 , . . 120 » 150 , . . 300 » 400 „ 180 és 150 • 200 „ . . 120 » 150 , . . 200 » 300 , 180 ós 150 » 200 „ . . 120 » 150 , . . 48 ?? 60 „ a fogalmazó lakbére a segédfogalmazó ...... a fordító a segédhivatali igazgató . az irodatisztekó általában . hivataltiszt kincstári levéltári igazgató levéltári tisztek . . . a számtanácsos . . . számtiszt , . . . . ,, • szolgák ..... volna emelendő a többi központi igazgatásnál alkalmazott, itt nem említett tisztviselők lakbére a múlt évi összegekben volna megszavazandó. A központon kívül alkalmazott, tisztviselők fizetésének és lakbérének tervezett felemelésére vonatkozó véleményét a bizottság, az egyes ministerek költségvetése tárgyában beadott jelentésekben fogja előadni. A horvát-slavonországi tisztviselőkre nézve, kiknek eddig lakbér illetményük nem volt, a bizottság annyit vél megszavazandónak lakbér fejében, hogy fizetésük ós lakbérük együttvéve, oly összeget tegyen M, amennyire a velük hasonrangu magyarországi tisztviselők összes illetménye rug. A közoktatási minister költségvetésén kívül még a földmivelós, ipar és kereskedelmi és a pénzügyi ministerek költségvetései is tartalmaznak tanintézeteket: az első a felsőbb ós alsóbb gazdasági tanintézetek, a pénz ügyi a selmeczbányai erdészeti és bányászati akadémia költség-előirányzatát. A bizottság elvben nem helyeselheti azt, hogy a közoktatási ministeren kivül, több minister is foglalkozik a közneveléssel, mert azt hiszi, hogy leginkáb azon minister van hivatva egységes irányban összevágó rendszerben fejleszteni minden tekintetben az ország tanügyét, a kinek kezében összepontosul az összes közoktatás; belátja, hogy ez intézetek rögtöni áttétele épen a tanügy érdekében nem lenne czélszerü, jövőre nézve azonban azon nézetet ajánlja a bizottság a t. képviselőháznak figyelmébe, miszerint minden tanintézet, továbbá minden tudományos és közmivelődési intézet a közoktatási minister vezetése alá lenne helyezendő. A bizottság nem helyeselheti azt sem, hogy majd minden tárcza költségvetése tetemes öszszegeket, még pedig nem egy, de számos helyen tartalmaz könyvtárak gyarapítására: viszonyaink között oly sok könyvtárnak alapítását és évenként tetemes összeggel való ellátását a bizottság az erők szótforgácsolásának tekinti, ós mert a létező kis könyvtárak közül több ugyanazon irányban gyarapodik, s ugyan azon szakmákat képviseli, ezen eljárást nem egyeztetheti össze a takarékosság elveivel. Az annyifelé fordított sok költség daczára a czól elérve nincs, mert a könyvtárak mégis hiányosak maradnak és nagyob részt hozzá férhetlenek. E bajokon a létező könyvtárak lehetőleg egyesítése mellett egy nagy országos könyvtár felállítása segítene. Ugyanazon költséggel, melyet az országgyűlés évenként e czélra több helyen megszavazni szokott, a sok hiányos kis könyvtár helyett egy nevezetes ós lehetőleg teljes országos könyvtár jöhetne létre, mely az egész közönség rendelkezésére is állhatna: ezen eszme létesítése nem zárja ki egyébiránt azt, hogy kisebb kézi szak-könyvtárak ne állhassanak fel az egyes ministeri umok és intézetek kebelében, melyeknél azoknak szüksége fennforog. Miután alkotmányos minister nem kezelhet ós nem rendelkezhetik parlamentaris ellenőrzés nélkül semmi országos közérteket és alapot; minden egyes minister költségvetésére általánosan azon elvnek kimondását ajánlja a bizottság, hogy a bruttó budget elveinek következetes keresztülvitele czéljából 37*
