Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-758. Schwarz Gyula képv. határozati javaslata, az államtanácsi intézmény tárgyában - 1869-759. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1871-ik évi államköltségvetési előirányzat tárgyában
292 759. SZÁK. minden országos közalap, mely az illető minister kezelése és rendelkezése alatt áll ós eddig még a költségvetésbe fel nem vétetett, azon minister költségvetésében felveendő lesz és pedig azoknak kiadásai a szükséglet, bevételei a fedezet illető czimei és rovatai között, általában pedig az országos közalapok kezelése csak ngy történhetik czólszerüen, ha azok a pénztári kezelésre nézve öszpontositva a pónzügynűnister alatt állanak, s azért szükségesnek tartja a bizottság kijelenteni, miszerint az állami főpénztár a pénzügyminister rendelkezése alatt állván, a többi minister csak kezelési pénztárakkal bírjon és ezekben pénzkészlet maximuma meg legyen állapitva. Az államköltségvetés csak akkor hü tükre és teljes foglalata az államháztartásnak, ha magában zárja annak minden egyes részét, ha mind azt tartalmazza, a mi az államot akár cselekvőleg illeti, akár szenvedőlegesen terheli, ha egy szóval az állam minden bevételét és kiadását kivétel nélkül magában foglalja, azért hiányos maradna államköltségvetésünk, ha az államkölcsönök: ilyen a vasúti kölcsön, a nyeremónykölcsön, a szőllő-dózma-váltság, melyek az államnak mindannyi tartozását és évenkénti kiadásainak egy részét képezik, a költségvetésbe fel nem vétetnének ; azért a bizottság a pénzügyministert felhívta, a ki egyébiránt erre teljes készségét ki is jelentette és kinyilatkoztatta, hogy ezt csak azért nem tette, mert eddig a képviselőház ezt nem követelte, hogy már az 1871-ik évi költségvetési törvény megalkotása előtt a vasúti kölcsön, a sorsjegy-kölcsön és a szőllő-dézma-váltságra-vonatkozó ebbeli előterjesztéseit tegye meg oly czólból, hogy mind ezen kölcsönök az 1871-ikévi költségvetési törvénybe felvehetők legyenek és ezeknek felvétele által e törvény kiegészitethessék. Egyúttal e helyütt kijelenti a bizottság azt is, a mit tüzetesebben a közmunka-minister költségvetésére vonatkozó jelentésében ád elő: miszerint az állam-vasutak tiszta jövedelme felveendő a pénzügyminister költségvetésének fedezeti részébe, viszont az egyes pályáknál mutatkozó netaláni hiány a szükséglet illető rovatai közé igtatandó: egyébiránt már e helyütt is megemlíti a bizottság, hogy az államvasutak építési számláinak bezárásával, a mi kell, hogy azonnal megtörténjók, a felülvizsgálat teljesítése után az intercalaris kamatok többé az építési számlához nem csatolhatok. A nyugdijakra vonatkozólag a bizottság a ministerektől a nyugdijasok jegyzékének előterjesztését kérte illető nyugdijaik kimutatásával együtt, a kimutatásokban egyes tóteleket összevetett azon határozatokkal, melyeket a képviselőház az 1870-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával a nyugdijakra nézve hozott. Ezen összevetésből arról győződött meg, hogy a nyugdijak előirányzata nem teljesen, és nem minden minister költségvetésében felel meg az illető képviselőházi határozatoknak, azért is a bizottság az állam számvevőszéket tartja felhivandónak arra, hogy az 1870: XVUL i ez. szerint feladata lóvén a nyugdijak folytonos nyilvántartása és a nyugdijjasok jegyzékének kimutatása : vizsgálja át az előirányzott nyugdijak kimutatásait, és hasonlítsa azokat össze a képviselőház határozataival; addig is ezen átvizsgálás fentartása mellett megszavazandóknak véli ugyan a bizottság az előirányzott nyugdijakat, de a megszavazandó összegeket végleg megállapítottaknak nem tekintheti. Házbórek fejében a fővárosban a központi hatóságok ós országos törvénykezés részére körülbelül 130,000 frt van felvéve, ez összeg, a mintáz eddigfizetett házbérek évről évre emelkedtek, valószínűleg emelkedni fog ezután is, a hivatalok mindemelett az állami szolgálat rovására roszul vannak elhelyezve, némely ministerium több lakosztályban sőt több házban van elszállásolva, a mi nem csak kedvezőtlen hatással van a közszolgálatra, de gyakran nagyobb számú kezelési és segéd hivatali tisztviselőt is igényel, mint különben szükséges volna. Hozzájárul még, hogy a nagy hivatalok sokszoros szállás változtatása nagy költségbe kerül, ós mindég nagy bajjal, gyakran zavarral jár. A bizottság meg van győződve, hogy a most házbórek fejében évenként fizetett összeg tőkéjével a czélnak megfelelőbb ós czólszerübb épületeket lehetne emelni, azért azt hiszi, hogy az állam szolgálat érdekei és a kérdés pénzügyi oldala egyaránt nagyon kívánatossá teszik, hogy az állam állítsa íel a hivatalos helyiségekre szükséges épületeket, még pedig minél későbbre halasztatnék ennek foganatba vétele, előre annál nehezebben és töb költséggel lenne az eszközölhető; a bizottság tehát felhivandónak indit-