Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-670. Költségvetés a fiumei törvénykezési provisorium szükségleteiről

108 670. SZÁM. Melléklet az 670. sz. irományhoz. Előterjesztése a ra. kir. igazságügymmisternek, a Fiúméban felállítandó ideiglenes törvénykezés szervezete, s költségvetése tárgyában. Á fiumei kérdés tárgyában a képviselőháznak f. 1870. évi márczíus hó 15-én hozott határozatával felhatalmaztatok a ministerium, hogy addig is, inig a függő kérdések véglegesen megoldatnának. egy provisoriumot állítson fel. Midőn a ministerium a fiumei ideiglenes törvénykezés rendezését a nyert felhatalmazás alapján munkába vette, nemcsak Fiume városának az anyaországgal való minél szorosabb csatlakozására irányuló óhaját kellé tekintetbe vennie, hanem szem előtt kellett tartania a horvát-slavon országok országgyűlésének azon nyilatkozatát is, a melyben az autonom-jogok épségben tartása lőn hangsúlyozva; valamint azon körülményt is, hogy Fiúméban majdnem két évtized óta a polgári és büntető törvénykezés terén ugyanazon törvények vannak tényleg hatályban, a melyek Horvát-Slavon országokban, — a mi ez utóbbi országok ós Fiume közt a jogfogalmakban és szokásokban bizonyos közösséget eredményezett, s a mi a törvénykezés ideiglenes szervezésére nagy befolyást gyakorol. Ezen tekintetek figyelembe vétele mellett két szempont volt a ministeriumra nézve irányadó : az első az, hogy a Fiúméban felállítandó törvénykezési hatóság hatásköréből kizárassanak mindazon ügyek, melyek az 1868 : XXX. t. ez. szerint törvénykezési tekintetben Horvát-Slavonországok autonóm ügyeinek sorába tartoznak ; a másik pedig az, hogy mivel a provisorium feladata úgyis csak átmeneti intézkedésekből áll, ezen átmeneti korszakban a törvénykezés rendezésénél a fősuly a gyors ós pontos igazságszolgáltatás biztosítékaira fektetendő. • A ministerium ennélfogva a horvát bán hozzájárulásával a fiumei törvénykezést illetőleg az alábbídeiglenes szervezetet alkotta, mely ő Felsége legm. helybenhagyását is kinyerte, és pedig : í. Fiúméban egy elsőfolyamodásu bíróság állíttatik fel, mely áll egy elnökből, négy rendes biró, — köztük egy tengerészeti előadóból, egy ügyészből, két jegyzőből, kik szavazati joggal ruháztatván fel ; szükség esetére, mint előadók és szavazók fognak alkalmaztatni, végre a kellő segédszemélyzetből. Ezen bíróság hatásköre kiterjed : a) tengerészeti ügyekben, melyek az 1868. 30. t. ez. 9. és 48. §§-ai értelmében mind törvényhozás, mind pedig törvénykezés szempontjából a magyar birodalom közös ügyei közé tartoznak, — az összes magyar-horvát tengerpartra ; ellenben ; b) egyszerű kereskedelmi ós váltó-ügyekben, melyek az 1868. 30. t. ez. 9. ós 48. §-ainak egybevetése szerint csak törvényhozási tekintetben vehetők a magyar birodalom közös ügyeinek, — valamint c) a polgári és büntető ügyekben is, a^melyek ugyanazon törvény szerint Horvát-Slavonország autonóm-hatásköréhez tartoznak, — csak Fiumei városára és kerületére. Megjegyzendőnek tartom e helyen, hogy a létszámba felvett négy biró közül az egyik az egyes bírósági teendőket is elfogja látni, s hogy a költségvetésben az „általános kiadások" czime alatt előforduló énzalapból ezen egyes bíróság költségei is fedezendők lesznek, — s hogy ezen, inkább politikai, mint tör-