Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-555. Az állandó pénzügyi és vasuti bizottságok jelentése a közmunka és közlekedési minister által az Érsekujvár-Nyitra-Trencséni vasutvonal kiépitése iránt előterjesztett törvényjavaslat és engedély-okmány tárgyában
90 555. SZÁM. és e czólra felhívta a közmunka- és közlekedési ministeriumot, hogy hiteles adatok nyomán mielőbb összehasonlító kimutatást állítson össze, melyben különösen kifejtessék : a) a két parallel vonal közül melyik hosszabb, melyik és mennyivel költségesebb; b) minők az emelkedési és kanyarulati viszonyok; c) minők az ipar-, népességi- és adózási viszonyok mennyiségileg és minőségileg; d) hol feküsznek és minők a kőszéntelepek; ós e) mit kíván a stratégia ? Ezen kérdésekre nyert felvilágosítások és kimutatások alapján, a nyitra- ós vágvölgyi vidékek népességi-, ipar- és forgalmi viszonyairól tudomást szerezvén, a vasúti bizottság meggyőződött arról, hogy : a nyitravölgyi vonal Szvinától kezdve hegyek között (6272-hez arányosított kedvezőtlen kanyarulati viszonyok, mely. tetemes kiállítási- ós üzleti költségeket venne igénybe, míg ellenben, ha a vasút Nyitónál a Vágvölgyébe átvezettetnék, az egyetlen vízválasztón 1 : 150-hez arányosított kedvező emelkedéssel áthatva egész Trencsénig 1 : 200 és 1 : 550 közt változó lejtőséggel volna vezethető ; tehát kevesebb akadályoknál fogva olcsóbb építkezésre ós tetemes üzleti költség megtakarításra nyújt kilátást. Tekintve még az emelkedések elkerüléséből eredő üzleti ós forgalmi előnyöket, joggal remónylhető. hogy a vágvölgyi vonal, a kamatbiztositásnak kisebb hányadát fogná igénybe venni és képesítve lenne olcsóbb árszabványokkal a kivitelt könnyitni. Mi ezen vonalnak műszaki, nemzetgazdászati ós pénzügyi szempontból előnyösségét kétségtelenné teszi. A hadászati szempont mindkét völgyre nézve egyaránt érvelhető, miután mindegyiknek e tekintetben fontossága, a hadmüvelet bázisától van feltételezve, — de főkép, miután mindkét vonal egyenlő öszszekottetést alkot Olmütz ós Komárom várak közt; — mely két pontnak fontosságát, és összeköttetésök mielőbbi lótesitósót a vasúti bizottság a t. képviselőháznak figyelmébe ajánlani kívánta. A népességi, ipar ós földművelési viszonyok, a két völgyben, egymást meglehetősen egyensúlyozzák, és mindkettőnek viszonyait közgazdaságilag fontosoknak tüntetik fel; — de különösen a nyitravölgyi kőszén-telepek — mint az ottani, és a vágvölgyi ipar éltető eleme — kiváló figyelmet érdemelnek. Mindezeknél fogva a vasúti bizottság azon szempontból kiindulva, hogy ezen vasút fő feladata terményeinknek olcsó kivitelt eszközölni, hogy azok Észak-Európa piaczain versenyképesekké tétethessenek, — arra a kevesebb akadályokat nyújtó Vágvölgyét alkalmasabbnak ítélte, — de szem előtt tartva a nyitravölgyi ipar élesztősének fontosságát is — annak egy szárnyvonallal ellátását kívánta a t. képviselőház előtt indítványba hozni. A vasúti bizottság ezen okokból a közm. és közlekedési minister által beadott törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatónak véleményezvén, a t. képviselőház előtt indítványozni kívánta e következő „Határozati javaslatot." Utasittassók a közmunka és közlekedési ministerium, hogy á vágvölgyi vonalt részletesebben tanulmányozván, uj ajánlati tárgyalást nyisson, az Érsekujvár-Nyitra, és a Vágvölgyén Trencsénig vezetendő vasútvonalra olykép, hogy Üzbégtől a Nyitravölgyön Nyitra-Zsámbokrótig szárnyvonal építtessék, és ezen tárgyalás alapján, az erre vonatkozó engedélyokmányt terjeszsze a képviselő ház elé. Az állandó pénzügyi bizottság, hogy a t. képviselőház előtt a kebelében lefolyt tárgyalásoknak hü kópét adhassa vissza, mindenekelőtt szükségesnek tartja kiemelni, hogy, midőn e vasútvonal kiépítésére vonatkozó ministeri-előterjesztéseket tárgyalás alá vette, 3 nyilatkozat nyújtatott be ezen előterjesztésekre vonatkozólag a bizottsághoz: 1. Dr. Bethel H. Stroussberg teljhatalmú meghatalmazottjának nyilatkozata, melyben ez kijelentette, hogy azon esetre, ha részére az órsekujvár-nyitra-trencséni vasútvonal kiépítése a kormány által előterjesztett engedélyokmány értelmében mértföldenkónti 33,900 frt. kamatbiztositás mellett engedélyeztetik : kötelezi magát a komárom-érsekujvári 4 mértföld vonalat minden államsegély és kamatbiztositás nélkül kiépíteni.
