Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-555. Az állandó pénzügyi és vasuti bizottságok jelentése a közmunka és közlekedési minister által az Érsekujvár-Nyitra-Trencséni vasutvonal kiépitése iránt előterjesztett törvényjavaslat és engedély-okmány tárgyában
555. SZÁM. 91 Ugyanez a második beadványban kijelentette, hogy Üzbégtj] Galgóczen át Nagyszombatig vezetendő szárnyvonal kiépítésére kötelezi magát egyedül a mértföldenkénti épitési költségek biztosításának kikötése mellett. A 3-ik beadvány az osztrák centralbank Smolka, Blühdorn, Liebenberg, gr. Erdődy Ferencz gr. Desasse Emil és Reukin Eduárd aláírásokkal ellátva akként nyilatkozott, hogy Érsekújvártól Nyitrán, Galgóczon át Trencsénbe, tehát a Vág völgyén vezetendő vonalnak kiépítését egy Üzbégtől a Nyitra völgyén at Tapolcsánig menő szárnyvonallal készek elvállalni mértföldenkénti 28,500 frt. kamatbiztositással. E nyilatkozatok feküdtek a bizottság előtt, midőn az érsekujvár-nyitra-trencséni vasutvonnl kiépítése iránt előterjesztett engedélyokmánynak tárgyalásába bocsátkozott. Miután az ezen vonal kiépítése iránt 1868-ik deczember 4-én hozott határozat annak irányát Nyitra és Trencsén között meg nem határozta, e részben tehát ezen országgyűlésnek szabad kezet hagyott, a bizottság mindenek előtt azon kérdés megvitatásához és eldöntéséhez fogott, melyik iránya a nyitra-trencsóni vonalnak az, mely az ország közforgalmi és kereskedelmi érdekében választandó ? A ministeri előterjesztésben kijelölt érsek-ujvár-nyitra-tapolcsán-baán-trencsóni-e ? mely a Nyitravölgyén vezet, vagy az érsekujvár-nyitra-galgócz-vághujhely-trencséni, mely a Vágvölgyén vonul át Nyitrától Trencsénbe ? Az állandó vasúti bizottság a vágvölgyi vonal mellett nyilatkozott, midőn az előterjesztett engedélyokmány ós törvényjavaslat mellőzésével oda véli utasitandónak a ministeriumot, hogy a vágvölgyi vonalat részletesebben tanulmányozván, uj tárgyalást nyisson az Érsekújvár-Nyitra ós a Vágvölgyén Trencsónig vezetendő vasútvonalra olykép, hogy Üzbégtől a Nyitravölgyön Nyitra-Zsámbokrétig szárnyvonal építtessék és ezen tárgyalás alapján az erre vonatkozó engedélyokmányt terjeszsze elő. A pénzügyi bizottság az előterjesztett adatokat tanulmányozva ós beható tárgyalás és vizsgálat alá véve az ezen vonalakra nézve előtte fekvő kérdéseket: azon meggyőződésre jutott, hogy közforgalmi szempontból határozott túlsulylyal bir a nyitravölgyi vonal versenytársa, a vágvölgji felett, mert, inig emez az ország központjának nagyfontosságú kereskedelmi érdekeit merőben figyelmen kívül hagyja ós a kereskedési vonaloknak decentralisatióját állapítja meg : addig a nyitravölgyi, mint azon vonal, mely az országot és Komáromig meghosszabbítva a Dunát Észak-Németországgal köti össze, országos fontossággal ós nagyobb sulylyal, sőt egyenesen internationális kereskedelmi jelentőséggel bir. Mert tagadhatlan az, hogy azon vonal, mely az ország központjához minél közelebb indulva kiegyenesebb irányban éri el a határokat, és inkább az ország belsejében vonul el: nagy előnynyel bir oly vonal felett, mely a határokhoz ós az ország széléhez közelebb fut végig. A nyitravölgyi vonal ezen kivül a felvidék azon részét szeli át — és pedig ismét hangsúlyozva azon körülményt, hogy beljebb az országban — mely daczára annak, hogy a közlekedési eszközök nagy hiányában szenvedett eddig, oly virágzó ipart képes felmutatni, mely egy jövő nagyszerű kifejlődésnek nevezetes elemeit foglalja már is magában. Védelmi tekintetben Magyarországot tekintve nagy előnyökkel bir e vonal a vágvölgyi felett irányánál és helyzeténél fogva. S mindezen indokok között, melyek a nyitravölgyi vonalt a pénzügyi bizottság véleménye szerin országos szempontból az egyedül helyesen és czólszerüen választott irányú vonalnak bizonyítják, főfontossággal és sulylyal bir azon körülmény, hogy az érsekiíjvár-komáromi vonalnak minden kamatbiztositás és államsegély nélküli kiópitóse a nyitravölgyi vonalnál biztosítva van. A bizottság kénytelen kijelenteni, hogy mind kereskedelmi, mind védelmi szempontból a komáromórsekujvári vonalnak e hálózatba való befoglalása az állam sürgető érdekei közé sorozandó. Közforgalmi tekintetből a Dunávali összeköttetésnek létesítése védelmi szempontból az ország legnagyobb várávali összekapcsolásának biztosítása: oly czólokat képeznek, melyeknek megvalósítása bár áldozatba kerülne is, az ország érdekében fekszik, mert azok nem csak az egész vonalnak • fontosságát és je12*
