Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.

Irományszámok - 1869-595. 1870-ik XXXIII. törvényczikk a báttaszék-dombovár-zákányi gőzmozdonyu vasut kiépitése iránt

595. SZÁM. 267 titása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinúthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a forgalom az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenként 90 ezer o. ó. fortot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedtóvel a ministerium kívánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyezség utján fognak az engedélyesekkel megáll apittatni. 5. §. . A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek követendők: a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhuszonöthez (1: 125.) A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A mennyiben azonban a minimál fólátmórő ós a maximai emelkedés alkalmazásával a dombovár-bát'aszóki vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, az esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon, — mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével, — 250 méterre leszállítható, és az emelkedési viszony egy századra (1: 100) felemelhető. Ezen maximai emelkedési viszonyok és legkisebb kanyarulati fólátmérők alkalmazhatása felett, mi az építési nehézségektől _függ — a kormány határoz. A pái/a szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál ós töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál megállapiitattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3'1, kanyarulatokban 3'4 méterre határoztatott Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat, előállítani, s annak azon időben, midőn a pálya fenntartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezen kívül még az ópitósi alapterhóre a pálya hosszában pályainórtföldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalékkövecs helyezendő el. A müépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő. A mennyiben a pálya magassága ezen szerkezet módot nem engedné, ezen esetben ugy a müépitmények, mint a nagyobb hidak is és minden pálya melletti és feletti hidak egészen fából készíthetők. ' b) F elépi t m óny. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánr'éve) vonalakra nézve megállapítottak. A kitörőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impraegnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállításához szükséges felépítmény-anyagokon kívül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő utón legalább egy