Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-591. 1870-ik XXXI. törvényczikk a gömöri iparvasutak hálózatának kiépitése tárgyában
238 591. SZÁM. huzalok más megerősítési pontjainak megállapításánál az engedélyesek megbízottjaival egyetórtőleg járni el, s azokat ugy választani, hogy ezek miatt se a vasúti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállított távirda-vezetóseket, saját személyzetük által minden díj nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállítani, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda-igazgatóságtól kapják. Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön díjfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felálitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősíthessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősítés módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, és azért a vasúti üzleti vezetékeknek az állami-oszlopokhoz való erősítése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai igazgatóság hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek s felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek viselik. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távírda-vezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távirda-igazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nemlétében a külön e czólra épített vasút üzleti távirda-vezetókeket az engedélyesek az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözósekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság ós alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogosítva van azonban a kormány a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magány-sürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja s a távírás dijának az engedélyesek ós az államtávirdaigazgatóság közti megosztása külön egyezmény által fog szabály oztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon föltételek is, melyek alatt a vasut-üzleti vezetékek felépítését, ugy szintén azon évi átalány mennyisége is, melyért a kész vezetékek jókarban tartását huzalmértföldenkónt az állam magára vállalja. Ha a vaspályatöltés szólesbitóse vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bárminemű érdeke a már meglevő távirda-vezetókeknek kimozditását, s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni. 13. §. A vitel- ós fuvarbérek az engedólyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg: Legnagyobb árszabás ausztriai mórtföldenkónt, ós pedig utasoktól egy személyért posta és személyvonatoknál : az I-ső osztályon . . 52 kr. o. ért. a n-ik „ . . . 39. „ aHI-ik „ '. . . 26 „ Gyorsvonatoknál, melyek csupán első ós másodosztályú kocsikból is állhatnak, e dij 20% val fel emelhető azon feltótel alatt, hogy a gyorsvonatoknál a sebbessóg a többi magyar és az osztrák pályák gyorsvonatainak átlagos sebességénél csekélyebb ne legyen. A vegyes vonatoknál a szomélyek vitelbóre a rendes tarifa 20°/ 0-ával kisebb. Az árukat illetőleg közönséges gyorsaság mellett mórtföldenkónt vámmázsától: az I-ső osztály ................. 3 kr. o. ért.
