Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-572. Törvényjavaslat a magyar és a nyugoti vasut kiépitése tárgyában
150 572. SZÁM. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony az érsekujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonal-szakaszon legyen ugy, mint 1 : 200, a baán-trencséni vonalszakaszon legyen ugy, mint 1 : 62 V 2A komáromi vár és Duna-part közelébe eső vonalrészeken a kormány helybenhagyásával egy a százötvenhez álló (1 : 150) emelkedési viszony is alkalmazható, a mennyiben ezáltal aránytalanul nagy munkák kimóltetnének meg A kanyarodásoknak a nyilt pályán és pedig az érsekujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonalszakaszon 500 méternél, a baán-trencséni vonalszakaszon 275 méternél kisebb felátméróvel nem szabad birniok. A mennyiben azonban az érsekujvár-baáni és az érsekujvár - komáromi vonalszakaszokon a niinimai fólátmérő alkalmazásával aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, ez esetben a fenn meghatározott félátmórő a mondott szakaszon, mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével — helyenként 300 méterre leszállítható. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál ós töltéseknél, a falazatokon és azok közt: azon szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonaloknál megállapittattitk s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezcleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafenntartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésóvel a keresztezelvényszabványokban meghatározott mértékkel kell birnia; ezenkívül még az építési alap terhére a pálya hosszában pályamórtföldenkónt legalább 500 köbméternyi kavicsmennyisóg, mint tartalék- kövecs helye^ zendő el. A raüépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók, vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem bírna, ez esetben a hidoszlopok s a. netáni középoszlopok kőanyagból, a felsőszerkezet pedig vasból előálliíamlók. b) Felépítmény. A komáromi vár jelen védelmi állapotának fenntartása szempontjából szükséges munkálatok teljesítésére az engedélyes és ennek jogutódjai minden kártérítés nélkül kötelesek. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak éz állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabvány rajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalokra nézve megálíapittattak. E tekintetben különösen fel említtetik, hogy a sinek a könnyebb ős kisebb szabványszelvényü mintából, t. í. egy bécsi lap hosszaságban 20 1 / i vámfont sulylyal birok legyenek. A talpfák tölgyfából kószítentők ós szállitandók. Az engedélyes köteles a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállításához szükséges felépít-, ményanyagokon kívül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellék-vágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni. A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyagot és felépítményi gyári készítményeket köteles, az engedélyes lehetőleg a belföldön beszerezni. A mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyes ós a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok ós gyári készítmények után járó behozatali vám egészben az. engedélyest fogja terhelni.
