Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-462. Jelentése az egyesült vasuti és pénzügyi bizottságoknak, a közmunka- és közlekedési ministerium által a nyiregyház-ungvári vasutra vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslat s engedély-okmány tárgyában

461—462. SZÁM. 85 ra 114. sz.) kiadott utasitás szerint az úrbéri birtokrendezésekre nézve irányadók; a mennyiben jelen törvény mást nem rendel. 27. §. Bármely birtokos kérelmére a törvényszék a járásbíróság utján eszközölteti a nyomozásokat az iránt: vájjon a 18. §. szerint a tagosításnak van-e helye. Ha nyomozások folytán a hivatkozott §-ban előirt többség a tagosítást nem óhajtja : a meghiúsult tárgyalás költségét a kérvényező köteles viselni. • 28. §. A birtokrendezés költségeit mindegyik közbirtokos a neki jutott birtok vagy illetmény arányához képest viseli. 29. §. A birtokrendezési eljárásért és birtokfelos?tásórt bélyeg ós illeték nem fizetettik; a mennyiben az jelen törvény hatályba léptétől számítandó három év alatt megindittatott. • ••-'#• 30. •§. Arányosításnak, a közös-birtok elosztásának és tagosításnak kiigazítását nyilván való számítási hiba miatt is, a bevégzés napjától kezdve csak egy óv alatt lehet az illető törvényszéknél kérelmezni; ós a rendes felebbezésen, valamint ezen kiigazítási kereseten kivül semmiféle perorvoslatnak (semmisógi panasznak ós perújításnak) nincsen helye. 31. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Pesten 1870. aprii 10-en. Horváth Boldizsár s. k. 462. szám. Jelentés e az egyesült vasúti és pénzügyi bizottságoknak, a közmunka- és közlekedési ministerium által a nyiregyház-ungvári vasútra vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslat s engedély-okmány tárgyában. Az egyesült vasúti és pénzügyi bizottság a fentórintett törvényjavaslatot, s engedélyokmányt, az arra vonatkozó ministeri indokolással együtt, a t. képviselőház által nyert megbízatásának megfelelőleg, tárgyalás alá vevón, az e vasútvonalra vonatkozó véleményét a következőkben terjeszti elő: A vasúti bizottság szorítkozva a tárgyak hozzá tartozó részére, az előtérjesztvónyeket kiválólag műszaki szempontból és a forgalom érdekeire való tekintettel vette vizsgálóra, s abban állapodott meg, hogy a nevezett pályavonalt, a melynek szükségessége és közhasznú volta egyébiránt már az 1868-ik évi 49-ik törvényczikk 2-ik §-ában is kimondatott, a szövegben esziözlendő némely csekélyebb módosításokkal a képviselőháznak elfogadás végett ajánlja. A -pénzügyi bizottság, szintén nem bocsátkozva a törvényjavaslatban foglalt pályavonalnak a törvényhozás által már kimondott szükségessége ós közhasznúsága vitatásába, azonnal az előterjesztések pénzügyi részire tért át, s először is azon kérdéssel foglalkozott: „helyeselhető-e, hogy a törvényjavaslat ezen lényegileg másodrendűnek tekintendő vonal létesítésére, eltérve az eddigi határozattól, a kamatbiztositási