Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-457. Törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről

457. SZÁM. 67 a) Az erdei legelőkre nézve a 40. §. rendelkezik; czélul tűzvén ki, hogy az úrbéresek törvényszerű illetményeikre nézve ugyan mindenesetre kielégíttessenek, de más részről nemzetgazdasági tekintetből az erdőmivelési érdekek se tévesztessenek szem elől; b) a csapások, utak, haszonvehetlen terek tulajdonjoga iránti intézkedéseket a 41. §. tartalmazza a mely a község beltelkén létező tereket és utczákat községi vagyonnak nyilvánítja, hogy e térek, melyek tulajdona eddig többnyire vita tárgyául szolgált, és ez okból hasznosításuk eszközölhető sem volt, jövőre a közvagyon szaporításának és értékesítésének czéljából rendeltetésüknek a perlekedések kizárásával megfelelhessenek ; c) A jobbágyoknak a legelő felosztását a 42. §. rendelkezése könnyíti, hogy ez által a czélszerü gazdálkodás előmozdittassék. VIII. Az eljárás a javaslat 43.—54. §§-ban a bíróságokra bizatik, a mint ez már az első folyamodási bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslatba is felvétetett. E szakaszokra csak a következők jegyeztetnek meg: a) A javaslat 51. §-ában a fellebbezés a harmadbirósághoz a birtokszabályozás megengedhetőségének kérdésében is megengedtetik, mert a rendezési perben mindig ez a főkérdós, következőleg nem hozható fel bármi ok annak támogatására, hogy a felek épen a főkórdésben tiltassanak el minden lehető perorvoslat használásától; annál is kevósbbó, minthogy az 1836. X. t. ez. 6. §. f) pontja a birtokon belőli felebbezést minden megszorítás nélkül megengedi; b) Az egyezségeket eddig jóváhagyás végett hivatalból kellett a kir. ítélőtáblához felterjeszteni: jövőre ez megszüntetik, minthogy az 1848. év előtt az ily hivatalbóli felterjesztés alapjául szolgált czól, t. i. az adóalap ópentartása most már megszűnt. c) Nehogy a már befejezett birtokszabályozások évek után is megtámadtathassanak, sőt ellenkezőleg, hogy a birtok biztossága minél inkább megóvassék, az 52. §-ban a perújítást ki kellett zárni, mert a tárgyalás ós eljárásnál a hivatalos nyomozás is segítségül szolgál. Az úrbéri kötelék megszüntetésének természetszerű kifolyása, hogy a birtokos korlátlan tulajdonjogot nyert, ós hogy birtokáról szabadon rendelkezhetik. Az úrbéri legfelsőbb rendelet azonban fenntartja az úrbéri telkek eldarabolása iránt az 1836. IY. t. ez. 9. §-ában foglalt tilalmat, mely a szabad rendelkezhetési jogot korlátolja. Ha törvény által elismertetik, hogy a volt úrbérest birtokára nézve teljes tulajdonjog illeti: ezen birtokra is következetesen ugyanazon viszonynak kell állani, a mely a nemesi birtokra nézve nem létezik, és ha a nemesi birtoknál a törvényhozás ily tilalmat szükségesnek nem tart, annak további fenntartása a jogegyenlőség elvénél fogva az úrbéri telkeknél sem igazolható. De ezen tilalom eltörlését egyéb fontos okok is sürgősen követelik, ugyanis: a) az úrbéri telkek birtokosa sokszor egy részletnek eladása által többi birtokát tehermentesíthetni : az eldarabolási tilalom miatt azonban kénytelen egész birtokát eladni; de minthogy az egész birtokra a dolog természeténél fogva nem versenyezhet annyi vevő, mint versenyezne annak valamely részére, azon ár soha sem érthető el, a mely egyes részletek eladása által elérhető lenne. így az ingatlan kellőképen nem értékesíthető; b) minthogy az 1854. június 21-én kelt nyiltparancs a székelyföldi urbóriségékről nem intézkedett és ezek iránt számos per keletkezett: ezen kérdés az országgyűlés mindkét házának felhatalmazása 9*