Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-457. Törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről

68 457. SZÁM. alapján az 1868. márczius 11-én kelt rendeletben oldatott meg: melynek határozatai a törvényjavaslat 66. §-ában átvétettek; c) a 71. §. 2.-6. bekezdései az 1854. június 21-én kelt nyiltparancstól eltérnek. A nyiltparancs szerint a jobbágyoknak taksa-fizetés mellett fenntartatott a legeltetési jog, mint a> földesúri erdőt terhelő szolgalom; minthogy azonban az ily szorgalom az erdőművelést teljesen gátolja, de általa a földtulajdonos joga is illusoriussá és reá nézve majdnem értéktelenné tétetnék, czólszerünek mutatkozott, a rendezést véglegesen eszközölni oly módon, hogy a volt úrbéreseknek a szolgalommal terhelt legelőtér tulajdonjogilag, de megváltás kötelezettsége mellett engedtessék át. XI. A birtokrendezés befejeztével a volt úrbéri egyéb birtokok közt jogilag semmiféle különbség többé fenn nem állhatván: a javaslat 80. §-a a nemesi és nemnemesi birtok közti különbséget megszünteti. Ez által megakadályoztatik egyszersmind, hogy a törvény által megszüntetett úrbéri viszonyokhoz hasonló birtokviszonyok szerződésileg újra létesíthessenek. XII. A kőszén eddigelé Erdélyben feltétlenül bányahatósági adományozás tárgyát képezi; holott Magyarországban az országbírói értekezlet VII. 1. §-a másképen rendelkezik. Oly czólból, hogy e tekintetben s az egyenlő jog uralkodjék : a Magyarországban fennálló rendeletek a 82. §-ban a kereskedelmi •ministerrel egyetórtőleg Erdélyre is kiterjesztetnek. Ez intézkedés bővebb indokolására megjegyeztetik: Az ideigl. törv. szabályok VII. r. 1. §-ának alkalmazása körül kételyek támadtak azon következmények iránt, melyek a birtokrendezés és tagosítás megtörténte után az ennek előtte a kőszéntelepre szerzett jogokra nézve beállanak. E kételyek elhárítására szolgál a 82. §. 1) A bányatulajdon biztonsága okvetlen követeli: hogy a törvényszerűen szerzett és jogórvényesen fennálló bányajogositványok sértetlenül maradjanak ; 2) azon intézkedések, melyek a földesúr és a bányaiparosok között kötött vétel- vagy bérszerződés alapján a birtokrendezés és tagosítás megtörténte előtt — tehát oly időben jöttek létre, midőn a kőszóntelepek használatbevétele a földesúr korlátlan beleegyezésétől függött, a birtokrendezés ós tagosítás megtörténte után az uj tulajdonos részéről meg nem támadhatók, mivel a földesúr rendelkezése folytán a kőszóntelepek kisajátitottaknak és a tulajdontól elkülönitetteknek tekintendők, és mivel ily biztonság nélkül az iparos bizton nem szerződhetnék, a kőszéntelepekbe befektetéseket tenni nem merne, és igy a bányaipar fejlesztése gátoltatnók ; 3) ott, hol a földesúr maga miveli a kőszónbányászatot, a rendelkezési szerződést a kőszéntelepeknek a földesúr részéről történt bányajogi elfoglalása pótolja; 4) a birtokrendezés és tagosítás megtörténte után a 80. §-ban kimondott elvnél fogva, a volt úrbéres földnek tulajdonosa a kőszéntelepekre későbben szerzendó bányajogositványokra nézve ugyanazon joggal bír, mint a volt földesúr, a mennyiben." ezen jog gyakorlását a földesúr és a bányaiparos közt, a birtokrendezés és tagosítás megtörténte előtt kötött szerződós nem gátolja. Pesten, 1870. ápril hó ÍO-én. Horváth Boldizsár k.