Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-457. Törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről

457. SZÁM. 59 64. §. Úrbéri természettel bírnak azon telkek is, melyek a volt törvények értelmében olyanoknak tekintettek, habár ezen telkek az 1819/20 évi összeíráskor elhallgattattak, vagy azóta az adótáblákból bármj ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül kitöröltettek is, azoknak birtokosai az emiitett táblákban akár mint curiálisták, taksások, szegődöttek (conventionati) vagy bármiféle nevezet alatt vannak is bejegyezve. 65. §. A mennyiben urbériség vagy majorság czimén 1862. évi deczember végéig kereset be nem adatott: az ily kereset többé meg nem indítható és a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január 1-én létezett birtok mellett az érvényes jogczim vélelmezendő, s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. 66. §. A székelyföldi urbériségek tárgyában a következők rendeltetnek: 1) Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s ennélfogva országos megváltás tárgyát képezi a székely földön a kolozsvári 1846/7 évi 3. t. ez. 1. §-a alapján mindazon telek és föld, a mely az 1819/20 dik évi Cziráky-féle országos összeírás alkalmával adózó szolgáló ember birtokábsui találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett öszzeirásba beigtatva lett, s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig folytonosan országos adót fizetett, s földesúri szolgálmányokat teljesített. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres öröktulajdonává vált. 2) Minden oly birtok, a mely az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásba felvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, a mig be nem Mzonyittatik, hogy az 1819/20 évi összeírás óta az úrbéri viszony megszüntetéséig vagy bírósági ítélet, vagy politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt felek jogérvényes egyezkedése, úgymint: időleges kötések, zálog-, haszonböri, szegődményi, vagy más tisztán magánjogi szerződós által úrbéri természetét elvesztette. Arra nézve, hogy valamely, az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásban foglalt úrbéri birtok úrbéri természetét később elvesztette, s majorsági birtokká vált: a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot ez alapon követeli. 3) Ugyanezen jogvélelem kedvezménye kiterjed azon birtokokra is, a melyek az urbért megszüntető törvény keletkeztekor valamely adózó szolgáló ember kezein voltak, a mig az 1848. IV. t. ez, 6. §-á értelmében nem igazoltatik, hogy azok az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásban nem foglaltatnak, s tiszta majorság természetével biró székely örökséget képeznek, vagy: hogy habár az 1819/20. évi urh<'d összeírásba bevezettettek is, de azóta úrbéri természetüket elvesztették. A bizonyítékot ily esetben szintén azon fél tartozik előállítani, a ki a keresetbe vont birtok úrbéri természetét tagadja. Az urbériség vagy székely örökség czimén a kereset többé meg nem indítható, ha az 1870. január l-ig be nem adatott; és ily esetben a birtok a birtokos tulajdonává válik. 67. §. A pusztatelkek (sessiones desertae) azon birtokosok tulajdonává válnak, a kik azoknak 1848. évi január 1-én birtokában voltak; ha csak bizonyos időre vagy a visszahuzás világos fenntartása mellett kötött szerződések azt nem gátolják, a mely esetben bórföldek és a majorsági birtok iránt hozott törvények határozatai alkalmazandók. Egyebekben a 7. §. rendelkezései foglalnak helyt.