Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-457. Törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről
60 457. SZÁM. 68. §. Jelen törvény 10—12. §-ainak határozatai a foglalásokra nézve oly változtatással foglalnak helyet, hogy oly békés birtok, mely már az 1819. évi január 1-én fennállott, többé meg nem támadható, és hogy eltérőleg a 11. §. végső bekezdésében foglalt rendelkezéstől a kereseti jog elenyészettnek tekintetik, ha a per 1862. évi deczember végéig, illetőleg a székelyföldi urbériségekre nézve 1870. évi január l-ig meg nem indíttatott. 69. §. i • Az úrbéri faizás és makkoltatás fejében a volt jobbágyoknak járó erdőiiletmóny kiszabásánál azon elv tartandó szem előtt, hogy rendszerint azon, jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, melyhez az 1819/20 évben eszközlött összeírás szerint az első osztályú községben legalább 6 hold, a második osztályú községben legalább 9 hold, a 8. és 4. osztályú községben legalább 11 hold úrbéri föld tartozott. Egy telek számára iy 2 holdnál csekélyebb s 6 holdnál nagyobb tér — holdját 1600 LJ ölével számítva — nem szabathatik. Csupán ott, hol a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi január l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerül, szabad kivótelkópen nagyobb mértéket is határozni, de semmi esetben se 9 holdon felül — 1600 holdját O öllel számítva. Egyébiránt az illetmény iy a holdnál — holdját 1600 O öllel számítva — csekélyebb mértékre is szállittathatik le, ha a jobbágynak eddigi törvényes fai zása oly csekély volt, hogyannak folytatására iy 2 holdnyi erdőtér nem kívántatik. Azon jobbágyok, kik az úrbéri földeknek fönnebb emiitett átlag mennyiségét nem bírják, külső birtokuknak azon átlag mennyiséghez mórt aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak. 0 Végre mindazon jobbágyoknak, kik külsőség nélkül csak házat és belső birtokot birtak: az ugyanazon községben egy telek után megállapított erdő-illetmény egy nyolczadrósze jár, Ha pedig ez az 1848. január l-je előtt élvezett haszonvételnek meg nem felel: kivótelkópen nagyobb terület is állapitható meg, mely azonban az egy telek után megállapított maximumot meg nem haladhatja. Egyebekben a jelen törvény 24. 28. 30. 33. 34. §-ainak határozatai itten is alkalmazandók 70. §. A lelkészek ós tanítók számára, a görögkeleti szertartásuakat is ideértve, ott, hol őket 1848-ig faizás illette, s hol az erdőilletmónyek kihasitása megtörténik: erdőilletménjfkép, a mennyiben más egyezség nem létezik, elsőbbek számára egy egész telki, az utóbbiak számára féltelki illetmény hasítandó ki. 71. §. ' Az egyhatárbeli, 1848. évig közösen használt összes legelők az 1848. óv előtt élvezett haszonvételhez képest a volt földesurak és a volt jobbágyok közt felosztandók. A felosztás rendszerint mindkét félre rózve az általuk ugyanazon határban tulajdoni joggal birt földbirtokuk arányához képest, még pedig a földesurakra nózve majorsági birtokuk arányához képest, a volt jobbágyokra nézve pedig tulajdonukká vált összes földbirtokuk arányához képest oly módon történik, hogy az egykori földesúr részére a közös legelő legalább is negyedrésze teljes tulajdonul jusson. Há a volt jobbágyok számára a 70. §. határozatai szerint kihasított legelőrósz nagyobb számú marháik tartására, az 1848. év előtt e részben fennállott gyakorlatot tekintve, elegendő nem lenne, és ha egyszersmind az egykori jobbágyok az 1848. évig bizonyos taksa lefizetése mellett havasi-legelő használatában voltak: azok ezen használatban jövőre is meghagyandók olykóp, hogy havasi-legelőkből az 1848-ik évig élvezett haszonvétel folytatására elegendő tér a volt jobbágyoknak a használatért járó bértartozás megváltása mellett tulajdonul átengedtessék. A váltságot ez esetben azon összeg képezi, mely az évibér húszszoros összegéből egy hatodrésznek a beszedési és kezelési" költségek fejében való levonása után fennmarad.
