Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-525. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság jelentése az államkincstár tulajdonát képező Ferencz csatorna használatának és üzletének átruházásáról és ezen csatornának kiegészitéséről szóló törvényjavaslat tárgyában

386 525. SZÁM. csatorna beiszapolása folytán többszöri átrakodásra kényszerült szállítónak némi kárpótlás nyújtassák, ezen dij-elengedések, mihelyest az engedélyezett csatorna tökéletesen kiépítve leend, véglegesen megszűnnek, — ós engedélyes a teljes dij beszedésére feljogosittatik. Az árszabályzat leszállítása rendkívüli drágaság esetére. 13. §. Az élelmi •:ereknek a belföldön beállott rendkívüli drágasága esetére joga van a kormánynak, azoknak viteldiját a drágaság tartamára, a maximai díjszabás feléig leszállítani. A katonaszállitás leszállított díjszabás szerint eszközlendő, és pedig ugy, a mint ezt a m. kir. közmunka- ós közlekedési minister, valamint a közös cs. kir. hadügyminister együtt megállapitandják. A katonaszállitásra vonatkozó határozmányok magától órthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre is. Allamtisztviselők ingyenszállitása. U. §. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a csatornák igazgatása ós üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czólokból a csatornát, illetőleg a csatornavállalat járműveit használják ós a hatóság megbízását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók. Alaptöke. Részvénytársaság. 15. §. Az engedélyes köteles az engedély elvesztésének terhe alatt az 5-ik §-ban kitűzött hat hónap alatt részvénytársaságot alakitni. Ezen részvénytársaság köteles leend a Ferencz-csatorna átadása által megszűnő kincstári jövedelem kárpótlása fejőben 200,000 frtot, névértékben átveendő részvényekben a kincstárnak átszolgáltatni. Ezen részvények a kibocsátandó többi rószvónynyel egyenjogúak. A részvénytársaság, melyre az engedélyesnek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és esetleg kiegészítését vagy változtatását a kormány magának fenntartja. Mielőtt a részvénytársaság megalakulna, engedélyes köteles az alaptőke névszerinti értékösszegének megállapításáért a pónzügyministerhez folyamodni, ki ezt a bemutatott tervhez képest alapul vévén, az összes munkákra nézve az előleges tervek és költségvetésekben kimutatott 10,045.000 frt költségeket, a pénz-beszerzési kiadásokat, úgyszintén az építési idő alatti kamatokat, és a kincstárnak járó 200,000 frtnyi rószvónyösszeget külön megállapitandja. Az alaptőke előmutatóra szóló elsőbbségi kölcsönkötvényékből és részvényekből állhat; mindezen két értékpapírra teljes befizetésnek kell történni. Az elsőbbségi kölcsön-kötvények legfeljebb az engedélyes által beruházandó 8.036,000 frtnyi alaptőke három ötöde erejéig bocsáthatók ki. Az alaptőke törlesztése a pónzügyminister által helybenhagyandó törlesztési terv szerint az engedólyidő tartama alatt olyképen történik, hogy az elsőbbségi kötvények a részvények előtt váltatnak be. Állami segély 16. §. Az előbbeni szakaszban kitett 10.045,000 o. ó. frtnyi tényleges költségeknek- egy ötödrészét,