Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-525. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság jelentése az államkincstár tulajdonát képező Ferencz csatorna használatának és üzletének átruházásáról és ezen csatornának kiegészitéséről szóló törvényjavaslat tárgyában
525. SZÁM. 387 azaz : 2.009,000 (két millió kilenczezer) forintot az államkincstár ezen közhasznú vállalat előmozdítása végett az alakulandó részvénytársaságnak államsegélyképen rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy ezen összeg erejéig a társaságtól részvényeket névszerinti értékben átveszen. Ezen részvények után, az államkincstár kamatok és oszt lékokban csak azon időtől kezdve részesülend, melyben a többi részvényekre már ötszáztóli évi jövedelem esik. Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes rendes kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső hatszáztóli kamatok s a törlesztési részletek leszámitandók; ezután pedig a mutatkozó jövedelmi többletből a magán-aláirás utján elhelyezett részvények ötszáztólival kamatoz tatandók, s a maradványból a tényleges költségek egy ötöde gyanánt adott államsegély fejében az államkincstárnak átadott részvények szintén 5°/ 0 kamatban részésittetnek. Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfedezósek után még fennmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzleti évekből netalán fennlévő kamat-követeléseinek, — ezután pedig az állam-kincstár tulajdonát képező részvények után hátralévő hasonló követelések kiegyenlítésére fordítandó. A tiszta jövedelem többletét felülosztalókokra fordítani csak akkor < lehet, ha az imént felsorolt követelések nem léteznek. Az államkincstárnak oly kamatkövetelései, melyek a szerződós leteltóig még vissza nem térítettek, a vállalat fennlevő vagyonából egyenlitendők ki. Az államsegély a részvénytársaság megalakulása után és időszakonként a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos — vagy */§ részletekben fog kiszolgáltatni. Az államkincstárnak jogai, és az állami felügyeletnek mily módoni gyakorlása. 17. §• Az államsegély fejében, valamint a Ferencz-csatorna jövedelmi értékének kárpótlása czimén átvett részvények alapján az államkincstár a többi részvényesekkel hasonló jogokkal bir. Ennélfogva az államkincstár az alakítandó részvénytársaság igazgató tanácsában egy ötödnyi -— (Y 5 ) arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend ós a közgyűléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorolandja. A részvénytársaságnál, ós addig is, mig ezen társaság megalakul, vagy az igazgatótanács megválasztatik, a pénzügyminister a segélyt nyújtó államkincstár érdekeinek megóvása czéljából egy kirendelendő biztos által felügyeletet fog gyakorolni, mely közeg feljogosítva leend, az engedélyes és később az igazgatótanács és a társaság minden tanácskozmányaib^n és gyűléseiben részt venni és a hozandó határozatokat, ha azokat az államkincstár, vagy a többi részvényesek érdekeit sértőknek találná, felfüggeszteni, s elhatározás végett azonnal a pónzügyministernek feljelenteni. A kormánynak az átalános törvénynek határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fenntartott fő-felügyeleti joga gyakorlatával — ugy az építkezési idő, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek ós kiadások megtérítése fejében az engedélyes, illetőleg az általa alakítandó részvénytársaság az államkincstár javára bizonyos évi átalányt fizetnek. Ezen évi átalány mennyisógót a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalány-összegek a megnyitott vonal, vagy vonalrészre nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az építési tőkét terhelik. A csatorna fenntartásának költségei az épités tartama alatt. 18. §. Az engedélyes által létesítendő uj csatornák fenntartási költségei az épitós ideje alatt az építési alapból fedezendők ós az összes építkezések a kormány által felülvizsgáltatnak. E felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyest az engedélyes kérelmezi. 49*
