Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-517. Törvényjavaslat a gömöri ipar vasutak hálózatának kiépitése tárgyában
352 517. SZÁM. be, az engedélyesek mindannyiszor a megkívántatott minden további kocsiért mértföldenkinti jutányos kárpótlást nyerendnek, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni. Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó-posta rendeztessék mint ez már más vonalokon fennáll, ez esetben az engedélyesek által a nyolczkerekü vagy négykerekű közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg fölszerelt nyolcz- vagy négykerekű mozgó postakocsik ingyen állitandók ós fenntartandók. A postakezelés számára a kormány által kijelölendő mindazon helyeken s állomásokon, hol levelek fel- ós kiadatnak, magában a pályaópületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalok üzletbe tótele után netán továbbra felmerülő szükségletek kiegészítése tekintetéből külön .egyezmény fog létrehozatni. Köteleztetnek továbbá az engedélyesek a postahivatalnokok vagy szolgák kísérete nélkül elindított postaküldeményeket, az értókküldemónyek kivételével, w illető állomásra díjmentesen szállítani ós kiadni. Levelezések, melyeket a vasúti ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalokon saját személyzete által díjmentesen szállitatthatnak. 12. §. Az engedélyesek kötelesek az államkormáuy kívánatára az államtávirda-vezetókeknek pályájuk hoszszában saját birtokukon ós területükön való felállítását ingyen megengedni. A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirdaoszlopok felállítási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősítési pontjainak megállapításánál az engedélyesek megbízottjaival egyetértőleg járni el s azokat ugy választani, hogy ezek miatt se a vasúti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállított távirda-vezetóseket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállíttatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda-igazgatóságtól kapják. Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön díjfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdahuzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felállítandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősíthessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősítés módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben dívó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, és azért a vasúti üzleti vezetékeknek az állam-oszlopokhoz való erősítése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai igazgatóság hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek s felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek viselik. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távirda-igazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély órtelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nemlétében a külön e czélra épített vasút üzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czóljaiból az igazgatóság ós alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogosítva van azonban a kormány a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magány-sürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melleti használását kívánni ós elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja s a távírás dijának az engedélyesek ós az államtávirda-igazgatóság közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján
