Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-468. Halász Boldizsár képv. indítványa, a jegyzők, alelnökök, a háznagy és az osztályoknak sorshúzás szerinti újjáalakítása iránt - 1869-469. Törvényjavaslat a telepitvényekről

150 469. SZÁM. Ha a ház és épület a vállalat tulajdona : ennek bírói becsértéke képezi a váltságot. 28. §. A földtulajdonos feljogosittatik, hogy a birtoka közt elszórtan fekvő és ötnél kevesebb házból álló , telepeket a község zöme avagy legalább egymás mellett levő tíz ház szomszédságában kijelölendő hasonórtékü telephelyekre áthelyezhesse ; azonban köteles : a) a telepitvényes házát és egyéb épületeit az uj telephelyen saját költségén felépíttetni; b) ebbeli kérelmét a megváltás iránt megindított eljárás alatt előterjeszteni. 29. §. Jelen törvény 6—10. 17. §§-ainak rendelkezései ezen erdei telepítések megváltására is alkalmazandók. 30. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy-, pénzügyi-, igazságügyi- és honvédelmi mínisterek bízatnak meg. Pesten 1870. április 10-én. Horváth Boldizsár s. k. Melléklet a 469. sz. Irományhoz. Indokok a telepitvényekről szóló törvényjavaslathoz. Az ország némely részeiben, leginkább pedig az alföldön, a munkáskezek érezhető hiánya miatt nagyobb földterületek tulajdonosai — köztük a kincstár is — terjedelmes földbirtokokat népesítettek be távol vidékekről, sőt a külföldről is bevándorlótt családokkal. Két czéfja volt e benépesítésnek. Egyik az, hogy a nagybirtokosok saját gazdaságuk folytatása végett munkaerőt nyerjenek : a másik az, hogy birto kaik egy részét, melyet munkaerő ós a szükséges beruházások hiányából gyümölcsözővé nem tehettek, hasz nositsák. Az ekkópen benépesített területek közönségesen telepitvényeknek, mivelőik pedig telepitvónyeseknek neveztettek. A viszony köztük és a földtulajdonosok közt tisztán szerződési, mely mindig a magánjog elve szerint biráltatott meg. Szerződésük értelmében átvévén a telepítvényesek a számukra kijelölt — néha alig haszonvehető, nem ritkán mocsáros földterületeket: nemcsak a földtulajdonosnak teljesítették a szerződésiig kötelezett szolgálmányokat, hanem idővel szaporodván, napszám mellett a földtulajdonos saját kezelése alatti birtokainak mivelésóhez is járultak; azonfelül az átvett birtokokat mivelós alá vévén, haszonhajtókká alkották, beruházásokkal értékesítették lakházakkal ós gazdasági épületekkel ellátták, egyházakat ós tanodákat emeltek s olykópen önálló szerves községekké alakulván, a cultura érdekeinek tetemesen szolgáltak. 1848. előtt, midőn még az úrbéri szolgálatok fennállottak, a telepitvényesek a szerződési viszonynak megváltoztatását soha sem kívánták. Ha a szerződósben eredetileg kikötött idő lejárt : a szerződés ugyanazon vagy megváltoztatott feltótelek alatt uj megállapodás szerint, gyakran pedig hallgatag meghosszabbíttatott. Az úrbéri tartozások azonban 1848. évben megszüntettetvén : a törvény téves felfogása foly-