Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-468. Halász Boldizsár képv. indítványa, a jegyzők, alelnökök, a háznagy és az osztályoknak sorshúzás szerinti újjáalakítása iránt - 1869-469. Törvényjavaslat a telepitvényekről

469. SZÁM. 149 c) a telepitvónyesek felmentetnek az 1868. XXVI. t. czikk 2. §. szerint járó I. osztályú jövedelmi adónak fizetése alól 15 évre; d) a telepitvónyesek a községi határon kivül eső országutakon ós vizimüveknól teljesítendő közmunkára tizenöt éven át nem kötelezhetők; ós végre e) tiz éven át az elkerülhetlen szükség esetét kivéve, katonaságnak szállást adni ós előfogatokat kiszolgáltatni nem kötelesek. 22. § A 18. 19. §§. szerint lótesitendő tulajdon átruházásokért ós teljesített birói eljárásért és telekkönyvi átírásért bélyeg- ós illeték nem fizettetik. 23. §. • A 21. §-ban felsorolt kedvezmények elrendelés végett a pénzügyÜO misterhez a szerződés hiteles másolata a törvényhatóság által felterjesztendő : 24. §. ••-•'• A bánya- ipar- és kereskedelmi vállalatok czóljából alapított telepítésekre nézve rendeltetik: 1) a már fennálló ily telepitvónyekre nézve a vállalkozók ós telepitvónyesek közt létező jogviszonyok a szerződós határozatai szerint birálandók meg; 2) a jövőben alapítandó ily telepitvónyekre nézve a 18. §. a) ós b) pontok határozataitól annyiban el lehet térni, hogy sem ötven családnak telepítése, sem külbirtoknak átengedése nem szükséges; 3) a 2.) pont szerint alapított telepitvénjek csak a 21. §. b) d) ós e) pontja alatt, ugy a 22. és 23. §§-okban említetett kedvezményekben részesülnek. 25. §. Erdélyre, ugy Zaránd, Kraszna, Közópszolnok megyékre ós Kővárvidékre a jelen törvény rendeletei szintén kiterjednek, azonban a székelyföldi havasokban előforduló erdei telepítésekre nézve a következő 26—29. §§-okban foglalt eltérő rendeletek alkalmazandók. • #... 26. §. A telepitvónyhez tartozó összes bel- és külbirtok a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett a telepitvényes tulajdonává válik: a) azon telepítéseknél, melyek az erdőségek kiirtása ós szántóföld, legelő vagy kaszálóvá való átalakítása czóljából a községi osztatlan birtokon vagy magán-földtulajdonosok majorsági birtokán eszközöltettek, habár község nem alakult is: ha a telepitvényes vagy előde a telepitvónyi birtokot 1848-ik évi január 1-én már bírta s használta, és ha a rajta épült ház s gazdasági épület a' telepitvényes tulajdona; b) azon erdei telepítéseknél, melyek bányászat, gyár vagy egyéb iparüzlet fenntartása czóljából alapíttattak, azonban a vállalat még 1848. évi január 1-seje előtt megszűnt ós a földtulajdonos s telepitvényes közt az évi szolgáltatások iránt határozott időre szóló szerződós lótie nem jött, habár a ház és gazdasági épület a vállalat tulajdonát képezi is. • ;•'" 27. §. A váltságtőkét, ha az évi szolgáltatás változás alá nem eső készpénzbeli összegből állott, vagy ilyenné egyességileg vagy jogérvényes ítélet által változtatott át: azon, összeg képezi, mely az évi tartozás húszszoros összegéből egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fennmarad. Egyéb esetekben a váltság az összes bel- ós külbirtok területének nagysága szerint állapittatik meg, egy catastralis holdért 23 frtot oszt. ért. számítva. Azonban ezen megállapításnál haszonvehetetlen terek, u. m. függőleges vízmosásos fa vagy gyep nélküli hegyoldalok, haszonvehetetlen ingoványok számításba nem vehetők ós ingyen maradnak a telepitvényes birtokában.