Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-464. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről
102 464. SZÁM. Az ajándék vagy előny elfogadottnak tekintetik: ha a biró vagy bírósági hivatalnok azt, a mi hozzá, vagy hozzátartozóihoz, habár akarata ellen, de megvesztegetési czólból juttatott, az átvételtől vagy erről szerzett tudomásától számítandó három nap alatt vissza nem adja, vagy a tényt fel nem jelenti. 14. §. A biró vagy birói hivatalnok, ki hivatali hatalmával visszaél, hogy valakit valamely cselekvésre, tűrésre, vagy mulasztásra törvényellenesen kényszeritsen, a zsarolás bűntettét követi el. 15. §. Az erőszak bűntettét követi el azon biró, ki valakit, kinek ártatlanságát tudja, ellenséges indulatból bűnvizsgálat alá helyez; valamint az, ki valakit a bűntető törvényben és a bűntető gyakorlatban s illetőleg büntető perrendtartásban meghatározott eseteken kivül, személyes szabadságától megfoszt; ugy szintén, ki a törvényesen elrendelt letartóztatás vagy fogságot a törvény által meghatározott időn túl meghosszabbítja, vagy ki a letartóztatottat a felmentő ítéletnek, vagy a vizsgálati fogság megszüntetését rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után huszonnégy óra alatt szabadon, illetőleg szabad lábra nem bocsátja. 16. §. Az erőszak bűntettét követi el továbbá az a biró vagy bírósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra, hogy valamely tanura vagy szakértőre, nyilatkozatának vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon; vagy a ki ezen czél elérésére a fél, vádlott a tanu t vagy szakértő irányában fenyegetés vagy kényszerítő eszközt használ. 17. §• Hamisítást követ el azon biró, vagy bírósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet vagy egyéb okiratot, melynek vezetésére, illetőleg szerkesztésére, hivatalánál fogva kötelezve vagy jogosítva van, szándékosan nem hiven vezeti vagy szerkeszti; vagy ki e hűtlen vezetést vagy szerkesztést oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyítására lényeges, s azon szándékkal, hogy bűntett által valaki részére illetéktelen haszon, vagy jogellenes kár háruljon. Az ezen szakaszban megjelölt okirat szándékos megrontása, vagy megmásitása hasonló bűntettnek tekintetik. 18. §. A fentebbi szakasz alkalmazandó a hiteles fordítóra is, ha ez az abban körülirt bűntettet vagy írásban foglalt hivatalos forditmány, vagy a bíróság előtt élőszóval előterjesztett fordítás által követte el. 19. §. A biró vagy bírósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt vagy egyébb értékkel biró tárgyat egészén vagy részben eltulajdonítja, vagy elidegeníti; ugy szintén, a ki a fennebbi 17. §-ban érintett, vagy a bíróság őrizete alatt levő valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít vagy megsemmisít: a sikkasztás bűntettét követi el. Mindazon károkért, melyek az 1869. évi 4. t. ez. értelmében kinevezett bírák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okoztattak, az állam felelős. Az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor található vagyonából, az államnak viszkereseti joga van.
