Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-464. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

464. SZÁM. 103 III. Fejezet. A fegyelmi vétségek. 20. §. Fegyelmi vétséget követ el s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró vagy bírósági hivatalnok: a) ki hivatali kötelességót vétkesen, de nem azon bűnös czóiból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon: b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. 21. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen: ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon bíróságot illeti, melynek ő tagja; a) valamely fél részére per, vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésen kivül, a per mikénti vitelére útmutatást, vagy tanácsot ad; b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró biróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik; c) a bírósági személyzethez nem tartozó egyének által használat végett ítéleti vagy érdemleges határozati tervezetet készítet vagy elfogad. Az a) ós b) pont szabályai alöl kivétetik azon eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját vagy vele 3-ad ízig rokonságban, — vagy 2-od ízig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletet nem sértette meg. 22. §. A fegyelmi vétség büntetése: a) roszalás ; b) feddés; c) pénzbüntetés ; d) hivatalvesztés. 23. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó, azt a vétség nagyságához ós netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest az illetékes fegyelmi biróság saját belátása szerint határozza meg. 24. Í Ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett; a roszallás egy év után, a feddés két év után, a pénzbeli büntetés pedig három év után erkölcsi hatályát veszti. 25. §.' A pénzbüntetés az illető hivatalnok egyévi fizetésének egy harmadát nem haladhatja tul. 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott hivatalvesztés maga után vonja az illető czimónek, fizetésének, valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket az szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. 27. §. Ha a biró vagy bírósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt, vagy ennek folyama alatt, de a véghatározat hozatala előtt hivataláról, illetőleg nyugdijáról önkény tesen lemond, a fegyelmi el-