Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-450. 1870-ik X. törvényczikk a Duna folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről

394 450. SZAK 450. szám. 1870-ik X. törvényczikk. A Duna folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről. Szentesitést nyert 1870-dik évi ápril hó 10-kón. Kihirdettetett : a képviselőházban 1870-dik évi ápril hó 11-én, a főrendek házában ugyancsak 1870-dik évi ápril hó 11-én. 639. M. E. Mi Első Eerencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya sat. és Magyarország apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és Társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett akképen szabályoztathassók, a mint a hajózás ós kereskedés országos érdekei igénylik, & a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztositsa, a melyek az ipar- ós kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen föltótelei; felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos czélból szükséges beruházásokra huszonnégy millió oszt. ért. forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen, a következő föltételek alatt: a) A mondott 24 milliónyi összegnek minden levonás nélkül teljesen be kell folyni az állam pénztárába. b) Ezen öszegórt 50 év folytán 1.224,000 forintnyi óvi járadék fizettetik 612,000 forintnyi fél évi részletekben, mely járadékok első részlete 1871. óvi januárhó 1-én fizetendő, az utolsó részlet pedig 1920. évi július hó 1-ón jár le. c) Az előbbi pont szerint meghatározott óvi járadékokban a törlesztési részletek is bennfoglaltatván, azon évi járadékok fizetése mellett, 50 óv múlva az egész kölcsön törlesztetik, s az államnak minden kötelezettsége megszűnik. d) A kölcsön iránt szerződő fél a szerződós megkötése alkalmával két millió oszt. ért. forintnyi biztosítékot köteles letenni az állampénztárába. 2. §. A kölcsön sorsolási teryére ós a kibocsátandó sorsjegyekre vonatkozólag határoztatik, hogy : a) Egy sorsjegy-kötelezvény 100 forintnál kisebb összegre nem szólhat, azonban akkóp is kiállittathatik, hogy két egyenlő részre legyen osztható. b) A 100 forintnyi névértékre megállapított sorsjegyek, már az első kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb nyereménynyel váltandók be, s a törlesztés folyama alatt ezen legkisebb kisorsolási értéknek 200 forintig kell emelkednie.