Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-450. 1870-ik X. törvényczikk a Duna folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről

450. SZÁM. 3 95 c) A kibocsátandó sorsjegyek névszerinti értéke a teljesen befizetett kölcsönösszegnél legfeljebb 25 százalékkal lehet magasabb. d) A sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány, mely a kölcsön-üzletre vonatkozik, bélyeg-és illeték-mentesek; a nyereményektől mindazáltal a nyugta-bélyeg fizettetik. e) A sorsjegyek biztosítók fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak s általában mindazon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar állampapírok birnak. 3. §. A fentebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt fölveendő kölcsönből fedeztetik: a) a közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása; b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központját fennakadás ellen biztosítása végett egy, vagy szükség esetében két uj állóhid építése; c) a A Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely, a midőn a fővárost az árviz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak ós kereskedésnek tágas kikötőket ós uj rakpartokat nyit; tekintettel a közraktárakra (docks—Entrepóts) is; d) a fővárosban az ipar és kereskedés központján az áru-forgalom könnyítése s a már is gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegószségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában — nyitása; e) s az ezekre szükséges helyszíni ós magasságrajzi fölvételek, tervek, kisajátítások ós más előmunkálatok költsége. A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő források jelöltetnek ki; a) a megváltandó lánczhid jövedelmei ; b) az uj állóhid, illetőleg hidak jövedelmei; c) a vasúti kölcsönből építendő vasúti egybekapcsoló hídon az átszállított árukórt e czólra mázsánkint fizetendő egy krajczár ; d) azon pénzintézetek, biztositó-társulatok, gyárak- és gyárminőségü vállalatok községi adópótlóka, melyeknek igazgatási szókhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiók- vagy meliókintózeteik által Magyarországra is kiterjesztik; e) azon közlekedési vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatósága az osztrák területen szókel, de a melyek üzletüket a magyar állam-területre is kiterjesztik; f) a kölcsönből építendő rakpartok jövedelmei; g) a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek jövedelmei; h) az időközi kamatok. 5. §. A kölcsön évi járadékainak a 4-dik §-ban kijelölt jövedelmek után fedezetlen maradandó része a állam által pótoltatik, s évenkint mindaddig felvétetik az államköltségvetósbe, mig a kölcsön egészben nem törlesztetik vagy a fentebb kijelölt jövedelmek növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi. 6. %'. A kölcsön, mint államkölcsön, s az annak törlesztésére rendelt jövedelmek, a menyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A ministeri tanács végzése alapján a pónzügyminister teszi folyókká a kölcsönből befolyt összegeket, is a jelen törvényben kijelölt czólokra. I • • '•• Részint a kölcsönből létesített vállalatok fenntartására, részint egyéb beruházásokra, a melyekre 50*