Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-357. Törvényjavaslat Kraszna Zaránd - Középszolnok megyék és Kővárvidéke urbéri tagositási és arányositási ügyeiről

30 35f. SZÁM. 0 357, szám. Törvényjavaslat Középszolnok megyék és Kővárvidéke úrbéri tagositási és arányositási ügyeiről. i. §. A maros-vásárhelyi királyi itélő-tábla birói hatásköre Kraszna, Zaránd, Közép-Szolnok megyék és. Kővárvidék úrbéri tagositási és arányositási ügyeire is ezennel kiterjesztetik s ennek következtében: az 1868: LIV. t. ez. 3. és 25. §§-ai módosításával a nevezett törvényhatóságok területén felmerült úrbéri és birtokrendezési ügyek a 'pesti királyi itélő-táblától — a mennyiben itt rnásodbiróságilag még el nem intéztettek — a maros-vásárhelyi királyi itélő-táblához átteendők. Az első bíróságoknál folyamatban levő ilynemű ügyek fölebbezés esetében, szintén a maros-vásárhelyi királyi itólő táblához lesznek ezentúl felterjesztendők. •'• 2. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik arra, hogy a marosvásárhelyi királyi itólő-tábla területén az úrbéri és birtokrendezési ügyek lehető gyors elintézése czéljából foganatosított eljárási rendszabályokat Kraszna-Zaránd, Közép-Szolnok megyékre és Kővárvidékre is kiterjeszthesse. 3. §. Ezen törvény foganatosításával s az életbeléptetés időpontjának meghatározásával az igazságügy-, minister bizatik meg. Kelt Pesten, 1870. évi január 24-én. Horváth. Boldizsár s. k. Melléklet a 357. számú irományhoz. Indokok. Az 1538-ban Zápolya János és 1-ső Ferdinánd királyok között „uti possidetis" alapján — költött szerződés Kraszna Zaránd Közép Szolnok megyéket és Kővárvidéket „kapcsolt részek" neve alatt az. erdélyi fejedelemséghez csatolta s a nevezett törvényhatóságok, azóta az 1836: 21. t. czikknek 1861-ben történt végrehajtásáig Erdély kiegészítő részét képezték. Ezen három évszázad — noha az erdélyi magánjog a magyarországi magánjoggal ugyanazonos törvényeken alapult Erdélyben s a kapcsolt részekben nem csak az igazságszolgáltatás kezelésére, hanem az anyagi magán jogra nézve is sok tekintetben a magyarországitól eltérő külön álláspontokat teremtett A két országnak egymástól független külön törvényhozása által előidézett ezen különbség azonban sehol sem jelenkezik annyira mint az úrbéri viszonyok fejlődése terén. Magyarországon a Mária Terézia féle úrbéri összeírás s később az 1836. 4. 5. 6. 7. 8. 12-ik Kraszna Zaránd