Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-357. Törvényjavaslat Kraszna Zaránd - Középszolnok megyék és Kővárvidéke urbéri tagositási és arányositási ügyeiről
357. SZÁM. 31 és az 1840. 7. 8-ik törvónyczikkek előkészítették az 1848-ban bekövetkezett felszabaditást és ezen törvények jelenleg biztos alapot nyújtanak ugy az úrbéri viszonyok megítélésére, valamint a birtok rendezések foganatosítására is; — ellenben Erdélyben a fennebbi törvényes intézkedések általában hiányzanak. Az 1846/7 évi kolozsvári országgyűlés kísérletté meg először az úrbéri viszonyoknak törvényhozás utján leendő rendezését az ez alkalommal hozott úrbéri törvényeket azonban foganatosithatásuk előtt az 1848-ki törvények túlhaladták s igy az erdélyi úrbéri viszonyokat az örök felszabadítás tettlegesen azon stádiumban találta, a melyben az Magyarországon a Mária-Terézia féle összeírás előtt létezett. Erdélyben tehát s az említett kapcsolt részekben azon Citeriumok, melyek Magyarországon a birói Ítéletek jog alapjául szolgálnak — nem alkalmazhatók. A tényállás ezen különbözősége következtében a volt kormány mind az úrbéri viszony létezésének megítélésére, mind a birtok rendezések foganatosítására, •— mind pedig a birói eljárásra nézve a Magyarországra alkalmazott szabályoktól lényegesen eltérő szabályokat bocsátott ki Erdélyre nézve. Kraszna, Zaránd, Közép Szolnok megyék és Kővár vidék úrbéri viszonyai 1861. évig az Erdélyre kibocsátott urb. nyiltparancs szabályai s az ezen szabályokból kifejlett törvénykezési gyakorlat alapján ítéltettek meg; — az 1861 évben történt visszacsatolás alkalmával azonban a még országos kárpótlási ügyeikre nézve Erdélynél hagyattak: úrbéri viszonyaik megítélése tekintetében a magyarországi birói hatóságok alá helyeztettek a nélkül, hogy az akkori kormány egyúttal határozott intézkedést is tett volna az iránt, miként az erdélyivel ugyanazonos jogalapu urbériségek ugyanazonos megoldást nyerjenek itt mint amott. Ezen intézkedés minden hátrányai mellett a merev jogegysóg szempontjából még indokolható volt addig, még Erdély külön országnak tekintetett, ma azonban sem országos sem magán érdek szempontjából nem tartható fenn olyan intézkedés, mely a bíróságok minden szakképzettsége mellett is lehetővé teszi, hogy ugyanazon természetű jog ós birtok viszonyok különböző elvek szerint intéztessenek el. Arra tehát, hogy Kraszna, Zaránd, Közép-Szolnok megyék és Kővár vidék úrbéri s ezzel kapcsolatos birtok rendezési ügyei másod bíróságilag a marosvásárhelyi kir. itólő-táblához utaltassanak — indokul szolgál:a) mert ezen törvényhatóságok úrbéri visszonyai lényegesen különböznek a magyarországi úrbéri visszonyoktól és ugyanazonosok az erdélyi urb. viszonyokkal. b) mert azon törvénykezési gyakorlat, mely az erdélyi urb. viszonyokra vonatkozó rendszabályok mikénti értelmezése tárgyában Erdélyben kifejlett, a pesti kir. it. tábla előtt nem lehet annyira ismeretes mint a mvásárhelyi kir. tábla előtt. c) mert azon körülménynél fogva, hogy Erdély s a hozzá kapcsolva volt részek országos kárpótlását máig is ugyanazon egy hatóság vezeti, a czélszerüség szempontjából is kívánatos, hogy az úrbéri ügyek ugyanazon bíróságok által intéztessenek el, s végre d) mert az 1868. 33. t. ez. 21. §-a a nevezett törvényhatóságokat az 1848. előtti úrbéri örök 'váltságokra nézve elvileg már az erdélyi törvényhatóságokkal ugyanazos eljárás alá helyezte. Pesten, 1870. évi január hó 24-ón. Horváth Boldizsár s. k.
