Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról

302 432. SZÁM. vekkel, és általában az ó-kor irodalmával, s igy nem csudálhatjuk, ha akkor a tanintézetek ezen irányban kitűnő eredményeket mutathattak fel. — A classicai nyelvek s irodalmak akkor nem az általános miveltségnek, — hanem majdnem minden tudomány körében az ismereteknek is forrásaiul tekintettek. — De a mint a természettudományok a tudomány s élet körében nagyobb tért foglaltak el; azon arányban szűnt meg a közép tanodáknak egyoldalú iránya is; azon eredményeket, melyeket azok a classicus nyelvekben előmutatnak, kisebbeknek kell már csak azon tárgyak száma és kiterjedése miatt is lenniök, melyek ezen intézetek tantervébe felvétettek, ugy, hogy ki bármely poroszországi gymnasium tantervét átnézi, az nem fogja bámulni, ha azok, kik annyi és oly sokféle kötelezett tárgyakkal foglalatoskodnak a philologiában nem tehetnek oly előmenelt, minő a középtanodákból e tekintetben 50 előtt követeltetett. Még nagyobb azon hatás, melyet a kor általános iránya e tekintetben is az iskolára gyakorol, 8 nem csudálkozhatunk, ha azon időszakban, melyben a reáltudományok oly kitüntetésben részesülnek, mint ma : a classicai philologia hanyagoltatik el épen ugy, mint ez a reáltudományokkal törtónt akkor, mikor kitüntetés ós előmenetel utjai azok előtt nyíltak meg, kik a classicai tanulmányokban tűntek ki. — Hazánkban e körülmény még inkább meg van, mint máshol, s a görögnyelv legbuzgóbb pártolója alig fogja magát Azon reménynyel kecsegtetni, hogy mig e tekintetben a közvélemény nem változik s a müveit szüléknek legnagyobb része a görögnyelvre fordított időt elveszettnek tekinti: a fiatalságnál a görögnyelv tanulásában a kellő szorgalomra számolhatnak. A mint a dolog áll (ós rószemről nem hiszem, hogy az által, ha a görögnyelvet törvényünkben köteles tantárgynak nyilvánítjuk, a létező viszonyok megváltoznának) annak, hogy gymnasiumainkban a két classicai nyelv taníttatik, eredménye csak az, hogy fiatalságunk a classicai nyelvek egyikében sem halad annyira, hogy a classikusokat élvezettel. olvashatná. Sokkal nagyobb eredményeket várhatunk, ha egy látszólag szűkebb feladatot tűzve ki, arra irányozzuk törekvéseinket, hogy ifjaink egy classicai nyelvet (azaz a latint) tanulják meg. Sőt ón ugy vagyok meggyőződve, hogy még azon czélunk is, hogy az országnak hellenistákat neveljünk, ezen utón könnyebben elórhető: a) mert, ha a görögnyelv tanítása a lyceumokra szorittatik, könnyebben érhetjük el azt, hogy e nyelv csak arra képes tanárok által tanittassók, a mi kivihetetlen volna akkor, ha a nyelvet minden középtanodákban tanítanák; b) mert, ha ezen nyelv csak azokra nézve tekintetik köteles tantárgynak, kiknél azt a szaktudomány, melyre készülnek, igényli, (a theologckra, philokgokra stb. nézve) a tanulókban több buzgóságot te hetünk fel; s mert végre c) az, ki a latin nyelvet tudja, nagyobb előmeneteleket fog tenni 3 évben, mely alatt a- görög nyelv a lyceumban taníttatik, mint az, ki 6 vagy 8 évig egyszerre a két nyelvet oly tanároktól hallgatta, kik közül a nagyobb rész maga sem tud görögül, ós sokan még latinul is igen felületesen. Mi a görög nyelvre felhozott 3-ik okot illeti, bizonyosan igen kívánatos, hogy ifjaink a középtanodáinkban behozott rendszer által ne akadályoztassanak abban, hogy magasabb tanulmányaikat külföldi egyetemeken folytathassák; de én az e részben kifejezett aggodalmat nem ismerhetem alaposnak: 1-ör azért, mert, ha a jelen 8 gymnasialis osztályt megalapító rendszerünktől nem tórünk is elvagy tökóletesitve azt fogadjuk is el, mely Ausztriában létezik, vagy nálunk Thun által behozatott, azon taneszközökkel és tanerőkkel, melyek felett rendelkezünk, még sem órhetnők el azt, hogy a magyar ós porosz középtanodák növendékei között a képzettségre nézve különbség ne létezzék, s mert nem fogadhatom el soha azon elvet, hogy középtanodáinkban valamely rendszert csak azért kövessünk; mert az más országokban divatozik, főkép midőn azt látom, hogy azon országokban is, ahol az érvényben van, annak czólszerüsógén sokan kezdenek kételkedni, s megváltoztatásáról gondolkoznak. 2-or azért, mert az, hogy ifjaink a külföld magasabb tanintézeteit használhassák, ismereteik kiterjedésétől függ, nem pedig azon módtól és tanrendtől, melyen azokhoz jutottak, és mert minden magasabb külföldi tanintézet bizonyosan szivesebben látja padjain magyar ifjainkat, ha azok bár egy más tanrend