Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról

302 432. SZÁM. vekkel, és általában az ó-kor irodalmával, s igy nem csudálhatjuk, ha akkor a tanintézetek ezen irányban kitűnő eredményeket mutathattak fel. — A classicai nyelvek s irodalmak akkor nem az általános mivelt­ségnek, — hanem majdnem minden tudomány körében az ismereteknek is forrásaiul tekintettek. — De a mint a természettudományok a tudomány s élet körében nagyobb tért foglaltak el; azon arányban szűnt meg a közép tanodáknak egyoldalú iránya is; azon eredményeket, melyeket azok a classicus nyelvekben elő­mutatnak, kisebbeknek kell már csak azon tárgyak száma és kiterjedése miatt is lenniök, melyek ezen inté­zetek tantervébe felvétettek, ugy, hogy ki bármely poroszországi gymnasium tantervét átnézi, az nem fogja bámulni, ha azok, kik annyi és oly sokféle kötelezett tárgyakkal foglalatoskodnak a philologiában nem tehet­nek oly előmenelt, minő a középtanodákból e tekintetben 50 előtt követeltetett. Még nagyobb azon hatás, melyet a kor általános iránya e tekintetben is az iskolára gyakorol, 8 nem csudálkozhatunk, ha azon időszakban, melyben a reáltudományok oly kitüntetésben részesülnek, mint ma : a classicai philologia hanyagoltatik el épen ugy, mint ez a reáltudományokkal törtónt akkor, mikor kitüntetés ós előmenetel utjai azok előtt nyíltak meg, kik a classicai tanulmányokban tűntek ki. — Ha­zánkban e körülmény még inkább meg van, mint máshol, s a görögnyelv legbuzgóbb pártolója alig fogja magát Azon reménynyel kecsegtetni, hogy mig e tekintetben a közvélemény nem változik s a müveit szüléknek legnagyobb része a görögnyelvre fordított időt elveszettnek tekinti: a fiatalságnál a görögnyelv tanulásában a kellő szorgalomra számolhatnak. A mint a dolog áll (ós rószemről nem hiszem, hogy az által, ha a görögnyelvet törvényünkben köteles tantárgynak nyilvánítjuk, a létező viszonyok megváltoznának) annak, hogy gymnasiumainkban a két classicai nyelv taníttatik, eredménye csak az, hogy fiatalságunk a classicai nyelvek egyikében sem halad annyira, hogy a classikusokat élvezettel. olvashatná. Sokkal nagyobb eredményeket várhatunk, ha egy látszólag szűkebb feladatot tűzve ki, arra irá­nyozzuk törekvéseinket, hogy ifjaink egy classicai nyelvet (azaz a latint) tanulják meg. Sőt ón ugy vagyok meggyőződve, hogy még azon czélunk is, hogy az országnak hellenistákat neveljünk, ezen utón könnyeb­ben elórhető: a) mert, ha a görögnyelv tanítása a lyceumokra szorittatik, könnyebben érhetjük el azt, hogy e nyelv csak arra képes tanárok által tanittassók, a mi kivihetetlen volna akkor, ha a nyelvet minden közép­tanodákban tanítanák; b) mert, ha ezen nyelv csak azokra nézve tekintetik köteles tantárgynak, kiknél azt a szaktudo­mány, melyre készülnek, igényli, (a theologckra, philokgokra stb. nézve) a tanulókban több buzgóságot te hetünk fel; s mert végre c) az, ki a latin nyelvet tudja, nagyobb előmeneteleket fog tenni 3 évben, mely alatt a- görög nyelv a lyceumban taníttatik, mint az, ki 6 vagy 8 évig egyszerre a két nyelvet oly tanároktól hallgatta, kik közül a nagyobb rész maga sem tud görögül, ós sokan még latinul is igen felületesen. Mi a görög nyelvre felhozott 3-ik okot illeti, bizonyosan igen kívánatos, hogy ifjaink a közép­tanodáinkban behozott rendszer által ne akadályoztassanak abban, hogy magasabb tanulmányaikat külföldi egyetemeken folytathassák; de én az e részben kifejezett aggodalmat nem ismerhetem alaposnak: 1-ör azért, mert, ha a jelen 8 gymnasialis osztályt megalapító rendszerünktől nem tórünk is el­vagy tökóletesitve azt fogadjuk is el, mely Ausztriában létezik, vagy nálunk Thun által behozatott, azon taneszközökkel és tanerőkkel, melyek felett rendelkezünk, még sem órhetnők el azt, hogy a magyar ós porosz középtanodák növendékei között a képzettségre nézve különbség ne létezzék, s mert nem fogadhatom el soha azon elvet, hogy középtanodáinkban valamely rendszert csak azért kövessünk; mert az más orszá­gokban divatozik, főkép midőn azt látom, hogy azon országokban is, ahol az érvényben van, annak czólsze­rüsógén sokan kezdenek kételkedni, s megváltoztatásáról gondolkoznak. 2-or azért, mert az, hogy ifjaink a külföld magasabb tanintézeteit használhassák, ismereteik ki­terjedésétől függ, nem pedig azon módtól és tanrendtől, melyen azokhoz jutottak, és mert minden magasabb külföldi tanintézet bizonyosan szivesebben látja padjain magyar ifjainkat, ha azok bár egy más tanrend

Next

/
Thumbnails
Contents