Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-400. Törvényjavaslat a nyiregyházi-ungvári másodrendü gőzmozdony-vasut kiépitése tárgyában

184 400. SZÁM. egyetemben: mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarok, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási­éi érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden belszerelvényékkel, bútorzattal, ingó- és ingatlan­Ságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatérítése után, az engedélyesek megtartják a Tállalat saját kereseteiből alakított tartalék-alap és a künn levő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzá­adással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni. 32. §. Ha megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy * a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fenntartja a jogot ellenük a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tar­tamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 33. §. Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. 2-ik melléklet a 400. számú irományhoz. Jelentés a nyiregyház-ungvári másodrendű gőzmozdony vasút engedélyezése tárgyában. Tisztelt ház! A vasutak s csatornák kiépítésére felvett kölcsön hová fordításáról szóló 1868. évi XLIX. t. ez. 2, §-a felhatalmazza a ministeriumot, hogy a nyiregyház-ungvári gőzmozdony-vasut építésére kamatbiztositás nélkül vállalkozókat a vasút tiszta jövedelme aránylagos részének lekötése mellett — a jóváhagyandó épít­kezési költségek egy harmadrész erejéig — segélyezhesse, mely segély azonban mértföldenként 100,000 ftot meg nem. haladhat. Hosszabb időn át sem találkozott azonban senki, ki ezen vasútnak a fenntebbi feltételek mellett leendő engedélyezését kérte volna, minek oka egyedül az volt, hogy senki sem akarta pénzét oly vállalatba befektetni, melynél — tőkéjének kamatozására nézve a legkisebb biztosítással sem birt. Ezen körülmény kötelességemmé tevó, hogy a tisztelt háznak egy határozati javaslatot terjeszek elő (lásd országgy. irom. 1869. 60. szám), melyben felhatalmazást kértem arra nézve, hogy az államse­gélylyel építendő vasutakat illetőleg a vállalkozókkal a végérvényes szerződéseket akkép köthessem meg, hogy a vasút tiszta jövedelméből mindenek előtt a vállalkozók részéről befektetett tőke kamatai fedeztessenek — az államnak a jövedelembőli részesülése akkor kezdődvén, midőn a vasút tisztajövedelme az engedélyesek által befektetett tőke kamatait felülmúlja. A tisztelt ház 1869. évi 50-ik ülésében, hozott 540 számú határozata szerint elvben helyeselvén az emiitett törvény ily értelemben leendő módosítását, illetőleg a vállalkozóknak az általuk befektetett tőke

Next

/
Thumbnails
Contents