Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-396. Mukics Ernő képv. határozati javaslata, az adóvégrehajtásnak az aratás és gabona takarítás idején leendő megszüntetése iránt - 1869-397. Törvényjavaslat a Ferencz-csatornáról
154 397. SZÁM. 1-ső melléklet a 397. számú irományhoz. Indokolás. a Ferencz-csatorna iránti törvényjavaslathoz. A Ferencz-csatorna, mely a Dunát a Tiszával összeköti, 15 3 / 4 mértföld hosszú, ós mint hajózás; csatorna a tiszai és dunai utat több, mint 30 mórtfölddel röviditi. Ezen csatorna építtetett a múlt század végén egy részvény társulat által, mely egy 25 évre szóló csatornái szabadalmat nyert ós megnyittatott 1802-ik évben. ' A magyar kincstár nagy és nevezetes kedvezményekben részesítette a társulatot, mennyiben 200,000 ftnyi előleget, úgyszintén igen terjedelmes kamaralis földeket csekély áron hosszú haszonbérbe adott, nem különben a közadó alól a társaságot fölmentette. Ámde a mutatkozó jövedelem daczára a csatornára nem fordíttatott a kellő gond, miután a hiányzó mélységen és a viz elégtelenségén segítve nem lön, minek leginkább tulajdonitható, hogy a társulat a csatornát, mely több, mint 4 millió forintba került, a kincstárnak 184,000 frtnyi összegért, mely a gazdasági épületekért és a csatornái műszerekórt fizettetett, átengedte. A kincstár a csatornát házilag kezelte oly eredménynyel, hogy azt saját jövedelméből jó karba nem helyezhette. A múlt 1851—1861 években részint építményekre, részint műtárgyak fenntartására 1,715,000 frt. fordíttatott az általános országos költségvetésből, ezen idő óta a csatornái jövedelmek a szükséges fenntartási költségeket fedezték ugyan, de semmi nevezetes tiszta jövedelem nem volt eszközölhető és kétségtelen, miszerint a házi kezelés lényeges lendületet a csatornái viszonyoknak soha nem adhat. A Ferencz-csatorna Magyarország szélesen elterült gabonaföldekkel megáldott alföldén a közlekedés előmozdítására igen nagy fontossággal bír és kihat ezen fontossága ezen dús gabonatermő vidék fekvése miatt az összes birodalomra is. Ha meggondoljuk, hogy rósz utaink miatt a gabona s más termékeink és czikkeink 5—10, krba kerülnek mázsánként és mórtföldenkónt, vasúton pedig 1—2 krba, — a Ferencz-csatornán pedig annak tökéletesbitóse és meghosszabbítása esetében a szállítás csak 1 / i krba kerül, feltűnik azonnal a kérdéses csatornái szállítás rendkívüli nemzetgazdászati fontossága. Harmincz mértföldnyi vizi utón a termények alig 15 krért fognak szállíttatni és ezen előnyt nemcsak Bácsmegye, hanem a Bánság, Csanád, Arad és részint Csongrádmegyók is fogják élvezni, mert a Ferencz-csatorna nemcsak a legolcsóbban, de a legrövidebb utón is szállítja a gabonát a Tiszától a Dunába a Dráván fel egész Barcsig, és a tervben levő oly annyira kívánatos vukovár-sabáczi-csatornán Sziszekig és igy Triestig, és Fiúméig, mi által versenyezhet a magyar gabona az Odessából jött oroszországival, mely a mai viszonyok alatt olcsóbb Triestben, mint a hazai gabona. Ezenkívül a Bánság és Arad azon gabonája, mely Pestre, Győrre és fölfelé szállitatik szintén a Ferencz-csatornán előnyösen fog szállíttatni, minthogy ez által az ut 30—50 mórtfölddel rövidíttetik és egész Bajáig felhozható a gabona. Az utolsó években a csatorna beiszapodása kényszerité a Tiszából jövő hajókat a késedelmes és költséges átrakodásra és igy a csatorna csakis a saját mentében eső helyi ki- ós bevitelt látta el. Magyarország utalva van, hogy terményeit a külpiaczokon eladhassa, a szállítási árak lejebb szállításáról gondoskodni. Ez égető szükség, de nem kevésbbó fontos a földek öntözéséről gondoskodni, miután a kedvezőtlen éghajlati viszonyok épen az alföldet sújtják. A Ferencz-csatorna tökéletesbitóse és további kiépítése kereskedési ós nemzetgazdászati tekintetben fontos kérdés.
