Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-390. Törvényjavaslat az 1868. évi XLIX. t. czikk 1-ső §-a d) pontjának módositása iránt
124 390. SZÁM. Ha az alagutat a czélból, hogy ne kellessék oly magasra felmenni, lejebb fektetnők, aránytalan hosszúságot nyerne, ellenkezőleg az alagút akkor sem rövidülne jelentékenyen, ha a pályát magasabbra fektetnők. Az alagút 3600' hossza mellett a pálya Zólyomtól Beszterczebányán át az alagutig 3000— 912=2088', Stubnyától az alagutig 3000— 1560=1440'-bal emelkednék, egy ide s oda közlekedő vonatnak tehát 3528 emelkedést kellene legyőzni e szerint 3528—2458=1070'-bal többet, mint a zólyom-körmöczi vonalon közlekedő vonatnak. Ezen emelkedési többlet önkényt érthetőleg csak az által szoríttathatnék meg, ha nagyobb emelkedési arány használtatnék, mint a zólyom-körmöczi vonalnál, vagy a vonal hosszabbra fejlesztetnék s igy hosszabbittatnék. A zólyom-körmöczi vonalnál a helyi viszonyok felhasználása mellett rendkívüli fejlesztés nélkül 1.62 x / 2 emelkedési arány alkalmazható, mely arány hegyi pályánál még igen kedvezőnek mondható. Ha tehát a Zólyom, Körmöcz, Sztubnya ós Zólyom, Beszterczebánya és sztubnyai vonalok között helyes párhuzamot vonunk, ugy az utóbbit szinte 1: 62 x / 2 emelkedési aránynyal kellene kiépitettnek gondolnunk. Mert igaz ugyan, hogy máshol szintén építtettek és üzletben is vannak pályák 1 : 50 ós 1 : 40 emelkedéssel, és ugy Beszterczebányától a hegyet nagyobb emelkedéssel is át lehetne lépni, s az által a pályát rövidítve, az építési költségeket is le lehetne szállítani, de az 1: 50 és 1: 40 emelkedési viszonynyal épült pályák üzlete oly terhes, hogy az építési költségnél tett meggazdálkodás az üzleti több kiadással szemben elenyészik. Ha biztos párhuzamot akarunk vonni, ennek nem egyenlőtlen, hanem egyenlő emelkedési arányokon kell alapulnia, egyébként az egyenlőtlen emelkedési arányú pályákat, is összehasonlitandjuk, hogy mint den ellenvetéseknek eleje vétessék. Ezen összehasonlításnak eredményei a következők: 1. A hosszaságra vonatkozólag Beszterczebányán keresztül csak akkor lenne indokolható a vonal vezetése, ha az Zólyomtól Beszterczebányáig és ez által a beszterczebányai indóház is a völgy niveaujában feküdnék, hogy a pályaudvar a helyi közlekedés által hozzáférhető legyen. E szerint a hegy átlépéséhez szükséges emelkedések önkényt érthetőleg csak Beszterczebányától kezdődhetnének. Egy ily vonal következő hosszúsággal birna : Zólyomtól Beszterczebányáig 2 3 /io mföld, Beszterczebányától, mely a tenger színe felett HOO'-bal fekszik magasabban a legfelső alagutig, melynek magassága 3000'-bal állapíttatott meg 3000—1100= 1900'-at kell meghaladni, melyhez 1 : 62 1 / 2 emelkedési arány mellett x=l900 X 62 : 5=118.750'= 4.95 mrtföld hosszaság szükséges. Az alaguttól Stubnyáig az egész esés 3000'—1560'=1440', melyre x—1440' x 62 : 5= 90,000 — 3.75 mfld hosszaság igényeltetik. Az emelkedés tehát; 4.95+3.75=8.7 mértföldet tesz. Ezen hosszban az üzlet érdekéből legalább 8 állomás egyenként 1500' tehát összesen 12.000= 0.5 mfld vízszintes vonal szükségeltetik. A zóíyom-beszterczebánya-stubnyai vonal tehát: 2-3+ 8-7 + 0-5=11'5 mórtföld hosszú, melyből 2.3 mértföld síkföldi és 9.2 mfld hegyi pálya lenne. Ellenben az ó-zólyom-jalna-körmöcz-stubnyai vonal összegben 9.2 mfld, melyből 2.1 mfld síkföldi, és 7.1 mfld hegyi pálya. A zólyom-beszterczebánya-stubnyai vonal tehát 0-2 mfld síkvölgyi és 2-1 mfld hegyi pályával összesen tehát 2.3 mórtfölddel lenne hosszabb. Ha a zólyom beszterczebánya-stubnyai vonalnál a zólyom-körmöcz-stubnyai vonalon megállapított 1 : 62.5 esési arány helyett 1 : 50 alkalmaztatnék akkor a hosszaság következő lenne:
