Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-390. Törvényjavaslat az 1868. évi XLIX. t. czikk 1-ső §-a d) pontjának módositása iránt
390. SZÁM. 121 Melléklet a 390. számú irományhoz. Jelentés" a magyar királyi északi vasútnak Salgótarjántól Losoncz és Beszterczebánya felé — csatlakozásul a kassa-oderbergi vasúthoz — leendő folytatása tárgyában hozott törvény módosítása és a m. kir. északi vasutból Ó-Zólyomnál kiágazandó s Beszterczebányán át a gömöri vasúthálózatig vezetendő szárnyvonal épitése iránti törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt ház! A vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön hová fordításáról szóló 1868. évi XLIX. t. ez. 1-ának d) pontjában elrendeltetett, hogy a magyar északi vaspálya S.-Tarjántói Losoncz és Beszterczebánya felé csatlakozásul a kassa-oderbergi vasúthoz épitessék ki. E törvény foganatosítása czéljából a mondott vonal részletes tanulmányozását elrendeltem, minek folytán az előmunkálatok ugyan e vonalon az 1868. év tavaszán megkezdettek. S.-Tarjántói Losonczon át Zólyomig a vonal az e helyeket összekötő völgyeket követve nagyobb akadályokba nem ütközik. Azonban a Garamvölgynek, melybe a vasút Ó-Zólyomnál szakad be, a Vágvölgygyel oly czólból leendő összekötése, hogy ez által az északi pálya a kassa-oderbergi pályával összekapcsoltathassék, annyi nehézségekkel jár, hogy a Zólyomtól a Vágvölgyig vonuló hegységek valamennyi átkeléseinek szabatosabb tanulmányozása mellőzhetlennó vált. Ezen tanulmányozások eredménye gyanánt kitűnt, hogy a vízválasztón csakis 3 irányban találtatnak oly emelkedési viszonyok, melyek egy elsőrendű vasút építését lehetségessé teszik; minélfogva csakis e 3 irány vétetett beható vizsgálat tárgyául u. m.: I. zólyom-beszterczebánya-koritnyica-rózsahegyi, II. a zólyom-beszterczebánya-kordik-teplai (Sztubnya) és végre a III. zólyom-jálna-berg-körmöczbánya-teplai irány. Ezek közül a két utóbbi irány Teplától a Turócz menetét követve a Szucsány közelében Rutkánál érintve a kassa-oderbergi vonalat. Az érintett 3 irány a vízválasztó legmélyebb pontjain vezet át, mely pontok: 1. Koritnyiczánál a tenger színe felett . 1108 méterre 2. Kordiknál . . 1120 „ 3. Bergnól . .............. 776 A hegyláncz többi pontja aránytalanul magasabb lévén a fennebbieken kivül más átkelésre gondolni sem lehetett. A három irány közül a Eózsahegy felé menő I. sz. a. irány a legrövidebb vonalban nevezetesen 11-3 mértföldre, a II. sz. a. érintett irány 16*7 s a HE. sz. alatti 13*1 mértföldre köti össze Zólyom várost a kassa-oderbergi vasúttal. A hegyi pályák üzlete körül szerzett tapasztalatok, pontos számitások s összehasonlítások, melyeknek tárgya egyrészt a költségmegtakarítás, mely a pályának nagyobb emelkedéssel leendő épitése által idéztethetik elő, másrészt pedig azon költségtöbblet, mely az érintett emelkedés mellett az üzletnél el nem keKÉPVH. IBOMÁKY. 1869/71. IV. 16
