Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-390. Törvényjavaslat az 1868. évi XLIX. t. czikk 1-ső §-a d) pontjának módositása iránt
122 390. SZÁM. rültethetnók, a jelen esetben a 16% vagyis 1.62 legnagyobb emelkedést tüntették fel a legczélszerübbnek s a helyzetnek a legmegfelelőbbnek. Más emelkedési arány alkalmazása mellett a megvizsgált vonalok összehasonlitó tételei egymáshoz körülbeló'l hasonló arányban változnak. A 3 irányt illető főadatok a következők. Az 1. sz. a. érintett Rózsahegy felé menő irány a legrövidebb utón köti ugyan össze Ó-Zólyomot a kassa-oderbergi vonallal, de minthogy ez irányban Rutkáig még a kassa-oderbergi pálya rózsahegyrutkai 4*4 mórtföld hosszú szakasza is számitásba veendő — ennélfogva ez irányban a zólyomrutkai vonal 15*7 mórtföldet tesz, e mellett a helyi akadályok oly nagy mérvűek, hogy például a vízválasztók átlépésére 5000' hosszú három alagút igényeltetnék, melyek létesítése* az építési költséget 4 millióval emelnék s még e mellett 300' magas völgyátmenetek építését tennék szükségessé. Ezen csakis aránytalanul nagyobb építési költségek igénybe vételével elhárítható akadályok az 1. sz. a. irány további részlet tanulmányozásának mellőzését s II. és III. irány bővebb megvizsgálását tették szükségessé, minek eredménye a következő volt. A II. sz. a. érintett zólyom-beszterczebánya-teplai irány, mely a III. sz, a. iránynyal a Turócz völgyön keresztül Rutkára ugyanazon vonalt követi, az e vonalba eső vízválasztó magasabb (340 méter) lévén, mint a Körmöcz-bányánál (Bergnél) átlépendő nyereg a III. sz. iránynál hosszabb kifejlődést s nagyobb költséget igényel. Daczára e körülménynek a vonal behatólag tanulmányoztatott ós pedig két (alternatív) irányban. Az első a) esetet tekintve a II. sz. a. vonal — hogy Beszterczebányát érinthesse, Zólyomtól Beszterczebányáig a völgyben vezettetik, innen mesterséges kifejlődéssel a vízválasztóig. Kordiknál felemelkedve azt a tenger színe felett 960 méter magasságban 1110 méter hosszú alagúttal lépi át s onnan a Turócz völgybe lemenetelnél a mellékvölgyeket és hasadókokat felhasználva Teplánál éri el a völgy alját. A második b) esetben ugyancsak a II. sz. a. vonal Zólyomnál a Garam vizén át menve, hogy lehetőleg rövidíttessék, mielőbb a hegyoldalhoz vezettetik, azután Korjiikig fejlődvén innen mint az 'a) esetben Tepláig vonul. Önként értetik, hogy ez esetben Beszterczebánya nem fogna érintetni, mert a Zólyomnál kezdődő emelkedés miatt a vonal itt már 500'-bal magasabban fekszik mint Beszterczebánya. A III. vonal Zólyomtól Jalnára egy irányban vonul, s innen a mellókvölgyeket kifejlődésre felhasználván, a hegyoldalokon Körmöczen át Bergig emelkedik fel, honnan a hegyoldalok kedvező helyzete folytán Turczeknél Teplára ereszkedik le. A mellékelt kimutatásban összeállitvák azon főadatok, melyek e 3 vonal technikai ós pénzügyi viszonyait előtüntetik, a melyek szerint kétséget nem szenvedhet, hogy a Körmöczbányán át vezető III. sz. a. • irány határozott előnyöket nyújt, noha e vonal 0-2 mértfölddel hosszabb mint a II. sz. fentebb b) alatt leirt vonal (dl. 3*6 mórtfölddel rövidebb az a) alatti vonalnál) mind a mellett a rövidebb hegyi pálya alkalmazása folytán 1% millió forinttal olcsóbb, mint a b) és 5 millióval olcsóbb mint az a) alatti vonal. A pálya üzletére azonban sokkal fontosabb az, hogy a III. sz. a. emiitett vonalon Körmöczön át minden irányban 184 méterrel kisebb az emelkedés, mint a másik két vonal bármelyikén. Ezen 184 méternyi emelkedés azonkívül azt igényli, hogy az a) ós b) vonal a pálya 3 1 /* mértföld hosszaságban magasabban helyeztessék el, mint a III. vonal bármely pontja, miáltal e vonalakon az égalji behatások miatt aránytalanul kisebb üzletkópesség áll elő s a pálya-fenntartásra nézve rendkívüli nehézségek ós költségek merülnek fel. A körmöczbányai irány választása mellett felsorolt fontos indokok ellen csak is azon tekintet szólhat, hogy kívánatos lenne e vasúti hálózatba Beszterczebánya nevezetes iparos várost felvenni. Ez esetben azonban a Il-ik sz. a. vonal b) alatt érintett iránya többé szóba sem jöhetne, mert mig egyrészt technikai ós pénzügyi szempontból nem előnyős, másrészt Beszterczebányát nem is érinti, miután több mint 500'-nyi magasságban vonul el a város felett. Összehasonlításra tehát csak a II. és III. sz. a. irány marad, melyek mutatják, hogy a Beszterczebányán átvonuló vonal.
