Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-331. Törvényjavaslat a királyi ügyészség felállitásáról

* 331. SZÁM. 299 33. §. Az első szervezet életbeléptetése alkalmával a 15. §. alól kivétel engedtetik annyiban, hogy kir. ügyészeknek kinevezhetők oly ügyvédek, kik akár mint magán ügyvédek, akár pedig mint tiszti ügyészek kitűnő képességet tanúsítottak, habár váltó-ügyvédi oklevéllel nem birnak is. 34. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Kelt Pesten, 1870-ik évi január 6-án. Horváth Boldizsár s. L Melléklet a 381. számn irományhoz. Indokok a kir ügyészség felállításáról szóló törvényjavaslathoz. A magyar büntető eljárás szorosan vádlási formák közt mozog. A vádló az eljárás minden szakában lényeges tényező. A közvád rendszere egészen el lóvén fogadva oly közegnek felállítása, mely a közvádat képviselje, mulhatlanál szükséges. Hazánkban a közvádlói teendőket eddig a törvényhatósági tiszti ügyészek és 1848. év előtt részben az uradalmi ügyészek végezték. De fennállott és részben fennáll most is azon anomália, hogy a vizsgálat és vád, sőt néhol a védelem is ugyan egy kézben foly össze, mert a bünvizsgálatot is a tiszti ügyészek végzik, sőt nekik legtöbb helyütt a magán ügyvódkedés is meg van engedve. Ezen szervezet merőn ellenkezik az ügyészség hivatásával és a közvádlói rendszerrel. Általánosan el van ismerve annak szükségessége, hogy a bűnvádi perben működő közegek közt a teendők akként osztassanak fel: hogy a biró, közvádló és védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak. Csak is így lehetséges, hogy feladatának mindegyik tökéletesen megfeleljen. A bűnvádi per három közege mindegyikének fontos hivatása van, ós épen e végett elméleti és gyakorlati okok mellőzhetlenné teszik, hogy e teendők külön önálló személyekre ruháztassanak. Ebben fekszik fő indokolása s igazolása a közügyószi intézménynek, mint oly állandó s külön közegnek, a mely a közvádló hivatásához tartozó teendőket végzi. Az ügyészség rendezésénél különösen a következő három kérdésre kell tekintettel lenni: a) kinek közege legyen az ügyészség ? b) hatásköre a közvádlói teendőkön kivül kiterjesztessók-e egyéb ügyekre ? és c) mily alapon szerveztessék az ügyészség ? A javaslat e tekintetben a következő elveket fogadta el: I. Az ügyészség főteendője: hogy a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése eseteiben a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa. Minthogy a büntető törvények áthágói nemcsak az egyesek magánjogait, hanem magát a jogrendet ós igy az összes társadalmat is sértik: tehát azon közeg, a mely a bűnvádi eljárás megindítását &J 38*