Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-330. Törvényjavaslat az első folyamodási biróságok rendezéséről
330. SZÁM. 277 járások nagyobb népességei is lettek ellátva, és a (törvényszék elnöke a szükségnek megfelelőleg egy vagy több birét küldhet ki, a szükséges segédszemélyzettel, és ily esetben a jegyzők közül aljárásbirákat is rendelhet ki. 6. §. Bűnügyekben a járásbíróság részint mint itélő bíróság, részint pedig pedig a törvényszéki hatáskörhöz tartozó bűntényekre nézve, mint vizsgáló bíróság jár el. Minthogy a királyi ügyész a büntető eljárásban az állam közérdekeit képviseli és a székhelyétől távol eső járásbíróságnál személyes betekintés által a járásbíróságnál tárgyalt bűnügyekbe be nem folyhat } hivatásának sikeres gyakorolhatása végett a havi kimutatások beküldése okvetlenül szükséges, melyek alapján egyébiránt a statistikai összeállítások is eszközlendők. Ezen intézkedés szükséges: mert ezen ügyek fölött a törvényszék itól, azért is a vizsgálat miképeni vezetése ós netaláni kiegészítése fölött is csak az határozhat. 8. §. Az elnökséget eddig oly törvényhatósági tiszviselők vitték, a kik ezen kivül egyéb, részint közigazgatási, részint bíráskodási teendőkkel is el voltak foglalva, — mely oknál fogva az elnökségre ruházott kötelezettségeknek teljesen meg nem felelhettek. Ezen abnormis állapot jövőre meg fog szüntettetni, és minthogy e szerint az elnök, a ki incompatibílis teendőkkel nem halmoztatik el, az elnökségi teendőket már a törvényszéki kerületek kisebbedósénól fogva is képes lesz ellátni: alelnökök nem lesznek rendszeresítve. Kivétel csak a pesti kir. törvényszéknél tétetik, minthogy ennek kerülete Pest városán kivül négy pestmegyei járásra is kiterjed, és igy egy elnök e teendőknek alig felelhetne meg. 9. §. Mivel a fennálló törvények a kereskedői ülnökök közreműködését meghatározzák: kételyek megelőzése végett ezek választásának, illetőleg kinevezésének módját is szabályozni kellett. 10. §. E §. határozatait egyrészt azon szükség, hogy a bányaperekben csak szakértő bírák ítéljenek, másrészt azon tekintet indokolja, miszerint igen kétes az, hogy ily szakértő birák elegendő számmal találtatnak. A szakértő bíró fogalma kettős minősitvényt tartalmaz: általános biróit, mely az 1869-iki IV. t. czikkben meg van határozva, és a bányászit, t. i. a bányászati tanulmányok rendes elvégzésének kimutatását. Ily minősitvónynyel bíró jogászok száma felette csekély. Egyrészt, mert annak elérése kettős szakképzettséget, tehát kettős fáradságot, költséget ós időt kivan, másrészt, mert jelen birói ós közigazgatási szervezetünkben nincs gondoskodva arról, hogy az ily fáradságos előkészület, kellő állással s fizetéssel megjutaímaztassók. A bányabiróságokról szóló határozatokat tehát ugy kellett alapítani, hogy azok a rendelkezhető erők jelen száma mellett végrehajtók legyenek ós a bánya-ügyek azon biztositóktól, miszerint felettök szakértő birákból álló tanács itól, — meg ne fosztassanak. Ez utóbbi szempont fontossága félreismerhetlen. Eddig csak a bánya-ügyek előadója volt szaktudós biró, a tanács többi tagjai vagy bányászok voltak, kiknél a jogi képzettség, — vagy birák, kiknél a bányászati szakértelem — hiányzott, s igy teljes lehetetlen vala, nemcsak az előadó túlnyomó befolyását ellensúlyozni, de legalább azt is megakadályozni, hogy ne egyedül döntsön. A jelen javaslat lehetőleg segít e balállapoton. Kimondja azt, hogy a bánya-ügyek csak oly tanácsban adhatók elő, melynek többségét szakértő birák képezik. Gondoskodott egyszersmind arról, hogy e
