Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-330. Törvényjavaslat az első folyamodási biróságok rendezéséről
274 330. SZÁM. 40. §. Az igazságügyminister feljogosittatik: hogy a mennyiben a 38. §. szerint átengedendő terek és helyiségek elegendők nem lennének, a törvénykezési czélokra szükséges tereket és épületeket kisajátitás utján megszerezhesse. A kisajátítási eljárás a kisajátítási terv formaszerü megállapításának mellőzésével, az általános kisajátítási törvény 1868. LV. t. ez. V— VIII. fejezetei szerint történik. Ha mind e mellett a járásbirósági helyiségek megszerzésénél súlyos nehézségek merülnének fel, az igazságügyi minister jogosítva van, a járás székhelyét máshová kitűzni, tartozik azonban az általa megállapítandó helyet megerősítés és beczikkelyezés végett a törvényhozásnak bejelenteni. 41. §. A mennyiben a bíróságok rendezése folytán az 1868. LIV. t. ez. 6. §-a alapján kibocsátott ügyviteli szabályok módosítása vagy pótlása szükségesnek mutatkoznék : az igazságügyminister intézkedik. 42. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bixatik meg. Kelt Pesten, 1870. jan. 20. Horváth Boldizsár s. k. 1-ső melléklet a 330. számú irományhoz. Indokok az első folyamodási bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1869. IV. t. ez. magában foglalja azon alapelveket, melyekre törvénykezésünk jövő szervezését alapitanunk kell. Ezen törvényezikk 1-ső §-a' szerint az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik, és ugyanazon törvényezikk 2-ik ós 3-ik §-a szerint jövőre a birói hatalmat ő Felsége, a király nevében az általa kinevezett birák gyakorolják, minek folytán első-folyamodási összes bíróságaink újjászervezése szükségessé vált. A jelen javaslat czélja, ezen szervezést valósítani. Kidolgozásánál a kormányt ugyanazon elvek vezérelték, melyek a birói hatalom gyakorlásáról, a birói felelősség — és a birák áthelyezése ós nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatok előterjesztésénél irányul szolgáltak. A főczól abban központosul, hogy az országnak jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosittassék. A törvénykezés reformja tárgyában eddig hozott törvények, ezen czél elérését csak részben mozdítják elő; a felépitendő épületnek csak alapköveit képezik, melyek nélkül a szervezendő bíróságok a fennjelzett hivatásnak megfelelni képesek nem lennének. A bíróságok korszerű szervezésénél nem szabad ugyan egyéb müveit államok tapasztalatait figyelmen kivül hagynunk, de éppen ugy nem szabad hazai sajátságos viszonyainkat is szem elől tévesztenünk.
