Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak

226 321. SZÁM. uj alakulása következtében az előbbeniektől sokban eltérő, sokban uj szempontokból voltak megítélendők, a szükséglet mértókét pedig — a tapasztalás vezérfonala hiányában csak némi biztossággal is meghatározni majd nem lehetetlen volt, ha meggondolja, hogy az 1868-ki költségvetés volt az első, mely Magyarország törvényhozásának alkotmányos megállapítása alá került, a melyre nézve a haza legönórzetdúsabb fiai se voltak mentek az aggodalomtól, hogy nem fog-e eredményeiben az átalakulásnak még mindig tartott forrongása s a kibontakozás ezer és ezer nemű nehézségei miatt az államháztartásra vonatkozólag nevezetes hiánylatokat fennhagyni s ha végre meggondolja, hogy maga az 1868, XXVIII. törvényczikk ugyanazon évnek september 30-án lett kihirdetve, következőleg oly időben, midőn a közigazgatási óv három negyede már elmúlt s a túlkiadások legnagyobb része, tekintve az 1867. XVIII. s különösen az 1868. IV. ós 1868. X. törvónyczikkelyek 1. §-ait, melyek irányadóul az 1867-iki országos határozatot, vagyis: a jövedelmek mértékéig terjedő korlátlan felhatalmazást adták meg, tényleg és jogilag meg is történhetett, a későbbi törvény pedig visszaható erővel egyáltalán nem bírhatott, a kitartólag leküzdött ezen nehézségek méltó elismerésével a bizottság a kormányt, illetőleg a pénzügyministert az 1868-ki túlkiadásaira, s azoknak megtörtónt fedezetére nézve is a képviselőháznak m. ó. deezember 2-án 886. sz. a. hozott határozatában foglalt azon fenntartása mellett, hogy az 1867. ós 1868. évi zárszámadás számtani vizsgálatát, azok egyes tóteleinek igazolását tartalmazó mellékletek összehasonlítását, az utánszámitásokat és az eredeti okmányokba való betekintést, a felállítandó államszámvevőségre kívánja bizni, igazolandónak véleményezi. Miután a törvényben a szükséglet mellett a fedezet meg nem állapitatott, a bizottság előtt továbbá egész általánosságban merült fel azon kórdós : vájjon 1868-ra a pénzügyminister csak is azon adókat és közjövedelmeket szedte-e be, melyek az 1868. XXVIII. t. czikk által a rendes ós rendkívüli költségek fedezésére kijelöltettek ? Összehasonlítva az 1868. évi zárszámadás rendes ós rendkívüli bevételi fejezeteit és czimeit az e részben irányadóul szolgált 1868. évi XXVIII. t. ez. illető szakaszaival, az albizottságnak kétsége se lehet, hogy a pénzügyminister ur csak is oly adókat és közjövedelmeket szedett be, melyeknek behajtása a közterhek és közjövedelmekről szóló törvények által kötelességévé tétetett. Mielőtt a bizottság áttérne az 1868-iki államháztartás végeredményének kimutatására, kötelességének ismerte még röviden az államvagyont illetőleg nyilatkozni. E tekintetben pénzügyminister úrhoz mindenek előtt e kérdést intézte : Mi törtónt a dohány-készletekkel só- és bánya terményekkel, melyeket a pénzügyminister ur még 1867-ben átvett, illetőleg: mi volt azoknak mennyisége, értéke? Válaszul nyerte : „A kérdéses készletek mennyisége 1867. és 1868. végével a zárszámadás 14—15 lapoldalán részletesen kimutatvák. Leszámolás a bécsi kormánynyal egyedül csak a dohánykószletekre nézve törtónt, mely leszámolásnak eredménye a zárszámadás 9-ik mellékletében (III. füzet 16 lapoldal) ki van mutatva, mely szerint Magyarország a tényleg átvett ós 10.887,557 fl. 23 krra becsült dohánykészletből 'a lajtántuli kincstárnak 914,339 ft. 04 krt tartoznék megtóriteni, a magyar pénzügyministerium azonban csak 600.000 frtot akar elismerni ós ez összeg a zárszámadásban a dohány-jövedék passivumai közé fel is vétetett. E részben a tárgyalás még nincsen befejezve." A só- ós bányatermények leszámolás nélkül ugy vétettek fel, miként a magyar korona területén a magyar ministerium felállításakor találtattak. A bizottság e válaszra nézve nem vonakodik kijelenteni, hogy noha sajnálja, hogy ez utóbbi terményekre vonatkozólag az átvétel alkalmával leltár nem készítetett, a kormány eljárását egyebekben csak is helyeselni tudja, mert mind az, mi Magyarország kétségtelen állami tulajdonából származik, vagy abba beruháztatott, következőleg az összes országos bányászati, pénzverési, koronái, kincstári bányauradalmak ós