Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak

321. SZÁM. 227 41.137,488 frt 52 krt 13.551,472 írt 687* krral, 2.033,508 frt 46 krral, 28,033.268 frt 547

2 kr. erdők készletei, valamint a posta és távírda beruházásai is e tulajdon elválhatatlan részét képezik, s azokból leszámolásnak helye nem lehet, valamint elismeri azt is, hogy a tisztán üzleti czélra alapított dohányegyedáruságnál, melynek készletei annak idején készpénzben vásároltatván, azt, hogy mennyi részben lettek Magyarország, mennyiben pedig a lajtántuli országok bevételeiből szerezve, kimutatni tüzetesen nem lehet, egy mindkét félre igazságos leszámolásnak indokolt szüksége volt. Mindezen készletek álladéka 1867. év végével becsültetett . . 22.910,927 frt. 39 kr. 1868. év- végével pedig , 24.944,435 frt. 85 kr. becsárban, következőleg . . . . . . . . . 2.033,508 frt. 46 kr. gyarapodással lett megállapítva. Fogyatkozás csak a bánya-, és kincstári uradalmak és pésta-készleteknél van összesen 343.585 frt 69 krig, mely alapját a sójövecféknél a növekedett fogyasztásban, a postánál a közlekedési eszközök el' használásában, a kincstári uradalmak és erdőknél az időjárási viszonyok következtében megfogyott termelésben találja. Az államkövetelések kevesebbek. az 1867-ki álladékhoz kéjest . . . . . .. 17.961,991 frt 86

V, kr. A tartozás több (s e közt az 1868-ki vasúti állam kölcsön 22.251,862 frt 997. kr.) s képez . . 23.175,496 frt 65% kr. együtt ellenben az állam ingatlan vagyona gyarapodott a termesztmények, mint fenntebb . a pénztári többlet . . . . . . . . . összesen 43.618.24~9 frt 69 krral. levonva a fogyatkozást . . . . . . . . . 41.137.488 frt 52 kr. marad gyarapodás . . . . . . . . . . 2,480.761 frt 17 kr. a mely értékkel t. i. az állam cselekvő vagyona 1868. végével az 1867-iki álladékhoz viszonyítva többre megy (zárszámadás 7 lap.) Az állam ingatlan vagyonát illetőleg, a nélkül, hogy a bizottság feladatának tartotta volna részletekbe bocsátkozni, csak is azon elveket találta szükségesnek megérinteni, melyek annak becslésénél ugy az 1867-ik, mint 1868-iki álladékra nézve, tehát következetesen, szem előtt tartattak. E becsárra vonatkozólag azt tapasztalta, hogy a) egészen uj épületeknél a valóságos építési költség; b) régibb épületeknél a számadásilag tíz évre kitüntetett fenntartási költségek egy évi átlagának 200-szoros; c) só-és fómbányáknál a tisztajövedelem hat évi átlagának 20-szoros. d) uradalmak'és erdőknél az évi adónak 60-szoros; e) méneseknél a tiszta jövedelem 20-szoros értéke szolgált alapul. A bizottság azt hiszi, hogy a becsléseknél követett ezen elvek ugyanazok, melyek az ingatlanokra fektetett hitellel foglakozó intézetek által elfogadtatva a tapasztalás által helyesekül bizonyultak be. A pénzmaradványok kimutatására nézve pedig megjegyzi: hogy a) 7-ik tétel alatt a magyarországi országos alap . . . 1.413.794 frt 817

2 krb) a 9-ik tétel alatt az erdélyi országos alap . . . ., 513.322 frt 96 kr. c) a 10-ik tétel alatt a horvát-slavonországi országos alap . 61.477 frt 71 % kr. Összesen 1.988.595 frt 49 kr. egészen megegyezik azon, az 1867-iki kimutatások alkalmával kitüntetett országos alapmaradványnyal, — mely az 1868-ki zárszámadásokba 1867-ről áthozandó volt, s megjegyzi még azt is, hogy az országos alapok czime megszűnvén, e maradványok órtókpapirai a 12-ik tételhez — készpénze pedig az 1-ső tételhez csatoltatott , : 29*