Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak

321. SZÁM. 225 , •••'."' 'i . ;\ ... az előirányozva nem volt kiadásoknál .. . . . . . . •'-.'• • • 732.043 frt 387« kr. kedvezőbb eredményt mutatnak . ... . . . . . • . . . . 1,376.285 frt 65 krral. megjegyezvén, hogy ezen kimutatás bevételi, ós kiadási hasábjában kimutatott tételek egyáltalában átfutok, az az olyanok, melyek sem jövedelmet, sem költséget nem képeznek, mivel az államvagyont se nem szaporítják, se nem csökkentik. Megállapittatván ezek szerint az előirányzott, és valóságos jövedelem, az előirányzott ós valóságos költség illetőleg kiadások álladókát, s az ezekből folyó eredményt általánosságban s fejezetek szerint is felderítvén, — valamint azt is, hogy mely fejezeteknél, s minő összegig történtek az előirányzottnál nagyobb, tehát tulkiadások tekintettel az 1868-ki XXYIII. t. czikk különösen 7 § ának rendeletére, a bizottságnak természetszerűleg folyó kötelessége lett megvizsgálni, ha elfogadható-e a .tulkiaiások fentebbi indokolása, s ha megegyezik-e a törvény rendeletével azon mód, mellyel e tulkiadások fedezve lettek ? A bizottság a tulkiadások tüzetes tanulmányozása után mit se vonakodik határozottan kijelenteni: hogy tekintetbe véve, miszerint az ő Felsége kabineti irodájánál felmerült túlkiadás valósággal az 1868. évi 47. t. czikk rendelkezésének következése: hogy a földtehermentesitósi adósságnál az illető jogosultaknak időközben, az államköltségvetós megállapítása után felderített követelései annál inkább kiszolgáltatandók voltak, mert azok az államhitel érzékeny megcsorbítása nélkül megtakaríthatók nem is lehettek, s fedeztetniök minden áron kellett: hogy az országgyűlés szükségletei, az illető házak határozatai következtében s azokhoz hiven teljesitendők, illetőleg kielógitendők ; hogy a ministerelnöksógnél később tényleg kiegyenlített túlkiadás az 1869-ki zárszámadásnál bevételbe lesz veendő ; hogy a belügyministerium túlkiadásai a közigazgatás folyamának elkerülhetlen s részletezett szükségei által eléggé indokoltak; hogy továbbá a pónzügyministerium túlköltségei a felmerült körülmények, a kezdetleges és még meg nem állapodott viszonyok folytán, ha csak a pónzügyminister a pénzügyi igazgatás folyamát a törvény s országos határozatok végrehajtását megzsibbasztani, s azon jövedelem-szaporulatról, melyet a közjövedelmek s közterhekről szóló törvények pontos végrehajtása által reményleni az előzmények után indulva, jogosítva is volt, az államháztartás kárára lemondani nem akart, amit tennie saját felelősségének terhe alatt szabad egyátalában nem volt; de maga az elért, s részletenkint kimutatott kedvező eredmény által is igazolva, helyesnek mutatkoznak; a nyugdijakra nézve pedig ugy az utólagosan hozott 1868. 47. t. ez. rendelkezését, mint az állami szolgálat czélszerü berendezhetése következtében az arra vezető eszközök szükségességének parancsszavát figyelmen kivül hagynia nem lehetett; hogy a honvédelmi ministerium nélkülözhetlen költségeit fedeznie, a horvát-slavon udvari kanczellária útépítési czólokra, következőleg beruházásra fordított ttílkiadásait pótolnia a közigazgatás fontos érdekében kötelessége volt: a bizottság mit se kételkedik kijelenteni: hogy a tett s részletesen felsorolt túlkiadásokat indokoltaknak találja, következőleg azoknak szükségességét egész határozottsággal elismeri. Elismervén azt, hogy e tulkiadások az állam érdekében szükségesek voltak, miután a költségvetés fejezetei között a bizottság olynemű átruházást, milyet az 1868. 28. t. ez. 7. §-a meg nem enged, nem talált, mert a tulkiadások nem az egyes fejezetek megrövidítése által más fejezetek előnyére, hanem a túlkiadással terhelt minden fejezetre, nézve egészen külön alapból lehettek ós lettek valósággal fedezve, azért, mert egyrészről a közjövedelmek, más részről a költségek átalában véve az előirányzottnál sokkal kedvezőbb eredményt mutattak, ha emlékébe idézi még azon rendkivüli körülményeket, melyek a költségvetés megállapítását meg előzték, s hogy majdnem mindazon tárgyak s érdekek, melyek a költségvetés által érintetnek, a viszonyok KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. III. 29