Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak
% 224 321. SZÁM. 9.667,904 frt. 49 kr. 12.443,926 frt. 097 a kr6.882,095 frt. 51 krral. 9.667,904 frt. 49 krban 7.395,803 frt. 187 a krt. Ezen összeg a vasúti kölcsön időközi kamatainak] fedezésénél szándékoltatik utólagosan beszámitatni. S e pontnál tér vissza a bizottság a vasúti kölcsönre általában, a mennyiben az az 1868-iki előirányzat és valósítás a kinyitott és felhasznált hitel tekintetéből felvilágosítást igényel. A vasúti kölcsönből az 1868-ik évi zárszámadás 32—33 lápoldala szerint 22.111,830 frt. 587 2 kr. valósittatott. Ebből a zárszámadás 52— 53 lapoldala szerint vasutak építésére felhasználtatott . . •••-.. maradt . . . . . . . . . következőleg a nyitott hitelnél (16.550,000 frt.) kedvezőbb a kiadás A vasút-építésre felhasznált . . . . bennfoglaltatik, s annak legnagyobb részét képezi a salgó-tarjáni vasút vételára, — mely a zárszámadás XI. füzetének 76—79. lapoldala szerint tesz. Ezen salgó-tarjáni, vagy most már helyesebben „Magyar éjszaki vasút" üzleti számadása a zárszámadás XI. füzetének 26—29. lapöldalán foglaltatik, s az eredmény az, hogy a tiszta jövedelem . . ... számítva az 1868-ik évi július 1-től ugyan azon évi deczember végéig a vételárnak mintegy 87 3 y o-ját teszi. A vasúti kölcsön valósitott összegéből fennmaradt — a pónzügyminister nyilatkozata szerint következőleg van elhelyezve: a) A zárszámadás 24—25 lapoldala szerint megvolt a vasutépités igazgatóság pénztárában 1868. végével b) a zárszámadás 24—25. lapoldala szerint vasúti kölcsön-alap pénztárában, részint bankároknál ós pedig kézpénzben -•.'••. arany és ezüstben . . . . . értékpapírokban 307.672 frt. 96 kr. 12.443,926 frt. 097 8 kr. 208,241 frt. 127, krmegvolt részint a közintézeteknél, és 4.444,122 frt. 12,462 , 7.779,100 „ 97 kr. Összesen: 12.443,926 frt. 097, kr1.905,600 frt. 1.270,000 frt. 2.411,500 frt. 2.000,000 frt. 192,000 frt. Az értékpapírok állanak: a) porosz kincstári utalványokban b) Grmundeni sóbánya kötvényekben c) Pénztári utalványokban . . . . d) A folyó számlában kimutatott órték-papirokban e) Kőszénbánya-rószvényekben . • . Összesen : 7.779,100 frt. A vasúti kölcsön tárgyában a bizottság hivatva egy áltáljában nem levén: e kölcsön keletkezése, valósítási kezelése s az arra netalán fordított költségeknek részletes tárgyalását taglalgatni, miután a vasúti kölcsönt illetőleg az 1868. 13. t. czikk a pónzügyminister kötelességévé teszi ez ügyről ily értelemben szóló jelentését a törvényhozáshoz évente beadni, a minthogy a pónzügyminister ur annak beadását legközelebb is megígérte, e helyen egyedül azt véli megállapítandónak, hogy az összegek, melyek a zárszámadásban foglaltatnak, részint kellő, ós az államra kitünőleg jövedelmező vállalatokba fektetvék, részint az 1868. XII. t. czikk rendeleteiből folyók, — a mely összegek pedig befektethetők nem voltak, biztos helyeken és legjobb hitelű értékpapírokban helyezvék el. Visszatérve már most az előirányozva nem volt bevételek és kiadásokra, a mellékelt táblázat tételek szerint kimutatja, hogy az előirányozva nem volt jövedelmek . . 2.108,329 fr. 037, kr.