Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak
321. SZÁM. 219 lek szerint mutatja ki a kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb eredményt, melyek közül különösen kettő bővebb felvilágosítást igényel. Ugyanis : az államjavak eladásából a zárszámadás 32—33. lapoldala szerint befolyt összesen 390,554 ft. 98 1 / i kr. Ezen összegből azonban jövedelmet, mint kamat csak 3,020 frt. 34 kr. képez; 39.818 frt. 17 kr. pedig befolyt a magyar kormány által 1868-ban eladott ingatlanokért, a mely összeg, mint fogyatkozás a zárszámadás 12—13. lap oldalán 4 tétel alatt az ingatlan államvagyon értékéből le is Íratott A többi 347,716 frt. 47 1 / i kr. még az előbbeni kormány által eladott államjószágok utáni cselekvő hátralékok fejében folyván be, az 1867-ki után-bevételek közé íratott (zársz. 32—33 lap). A korona-jószágok úrbéri kötvényeiből, bordózsmaváltságból stb. befolyt a zárszámadás 32—33, lapoldala szerint . . . . '••..•• • 1.774,174 ft. 32 kr. Ezen összeg is legnagyobbrészt múlt évi hátralékokra folyt be, a zárszámadás ugyanazon lap oldalai tanúsítása szerint, s csak is az 1868-ra fizetett kamatot • . . . . 162,413 ft. 92 kr. lehetett, mint 1868-iki jövedelmet tekinteni; de azon okból, mert a gödöllői uradalom megvétele folytán eladott 1.406,000 frt. úrbéri kötvényekért készpénzben csak 985,298 frt. 76 kr. folyt be, miután a cselekvő vagyonnál az úrbéri kötvények teljes névszerinti értékükben vétettek fel, — az árfolyam különbség . 420,801 ft. 24 kr. fedezésére ezen 162,413 frt. .92 kr. a zárszámadásban nemcsak leíratott, hanem az előirányzott 570,000 frt. jövedelem helyett veszteség vagy tiszta költség maradt fenn 258.387 ft. 32 kr. a mellett, hogy a jövedelmet egészben nélkülözni kellett. 14. fejezet. Vasúti kölcsön. A vasúti kölcsönről bővebben szól a bizottság a kiadásoknál, itt csak azt tartja megemlitendőnek, hogy az előirányzott ...... 30.000,000 ft. helyett valósítva lett a zárszámadás 23. lapoldala szerint . . x . . 22.111,830 ft. 58 x / 2 kr. tehát . . . . '.'-.. . 7.888,169 ft. 4l7,kral kevesebb mint előirányozva volt. Áttérve a rendes és rendkívüli költség, illetőleg kiadások részletes tárgyalására, mindenekelőtt megállapitandónak véli a bizottság azon arányt, mely az 1868-ki előirányzott jövedelem és ugyanazon évre előirányzott költség között áll fenn ugyanis : Az 1868-ra előirányzott jövedelem volt összesen . . . 100.150,000 ft. Az előirányzott költség pedig összesen ...... 110.302,300 ft. 40 kr. következőleg a szükséglet s fedezet megállapításakor mutatkozott hiány . . 10.152,300 ft. 40 kr. Azon rendkívüli fontosságú feladat várt tehát megoldásra, hogy tekintve, miszerint az államháztartásnak is első ós legfőbb kötelessége : az egyensúlyt bevételei. s kiadásai, illetőleg jövedelme és költsége között fenntartani, az állam, mind az egyesek iránt való súlyos kötelezettségének a kormány, illetőleg a pónzügyminister az államjövedelmek kezelése körül miként felelt meg ? A mellékelt táblázat tótelek szerint is kimutatja a rendes ós rendkívüli kiadásokban az előirányzott költség, illetőleg kiadásnak a valóságos költség, illetőleg kiadásnál elért kedvező vagy kedvezőtlenebb eredményét, a bizottság részletesen csakis azon tótelekről szól, melyekre önmaga is bővebb felvilágosítás szükségét látván, azt részéről is megadni kötelességéül tekintette először is tehát a 28*
