Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak

*218 321. SZÁM. nál tényleg kedvezőbb eredménye különösen és főleg a fogyasztási adók, jövedékek, illetékek, tehát az indirect adónemeknél és az államvagyonnál mutatkozik. Az államvagyonra később térvén át, a nélkül, hogy a bizottság tüzetes vitatását kisérlené meg azon államgazdászati elméletnek: hogy a közterhek igazságosabb viselésére az egyenes, vagy közvetett adónemek, vagy e kettő közötti minő aránynak alkalmazása czélra vezetőbb ? teljes joggal véli megállapíthatónak: hogy, mintán a fogyasztási czikkek nagyobb mérvben való használata egyfelől azon czikkek szükségletének érzetét, másfelől azoknak tényleges hasznátala egyszersmind az érzet kielégítésének lehetőségét tanúsítja, továbbá, hogy miután a többi közvetett adó is — szemközt a múltban tényleg fennállott szabályokkal 1868-ban e tárgyakban hozott törvényeinkkel felemelve nincs, ellenben a dohányjövedók a magánosok használatára tett termesztési engedólylyel korlátozva van, a sójövedók pedig épen a só árának csökkentésével alább szállíttatott, a mégis kitüntethetett kedvezőbb eredmény hazánkban az állampolgárok vagyoni értékének emelkedésére mutat, akár legyen e vagyon az egyesek birtoklási mérlegében, akár vitessék vissza azon az államgazdászatban rendkívüli fontosságú értékre, a mit a kereset ós munka tőkéjének kamatoztathatásából vonhatunk. A rendkívüli bevételeket illetőleg a bizottság szükségesnek találja, azon felvilágosításokat, melyeket e tekintetben a pénzügyminister úrtól nyert, kellő tájékozás végett a következőkben közölni: 12. fejezet. Közös activák. Miből állanak voltakópen a közös activák ? — s törtónt-e azok iránt megállapodás ? „A közös activák állanak: a) a bécsi cs. k. központi állampénztárnál 1867. évi deczember 31-ón bizottságilag felvett, a központi kormány tulajdonát képezte pénztári maradványokból készpénzben, váltókban ós kötelezvényekben. b) A magyar osztrák birodalom valamennyi pénztáránál 1866. évi deczember 31-ón készletben volt állampónz-maradványokból. c) A központi kormány által közvetlenül, vagy ennek megbízásából a fennállott országos hatóságok által a központi kezelés terhére országoknak, társulatoknak, községeknek, vagy egyeseknek kiadott, viszsza nem fizetett előlegekből ós kölcsönökből, a milyenek: insógi ós egyéb kölcsönök, vallási és egyéb alapoknak adott előlegek, továbbá : ópitósi előlegek vasúti társulatoknak. d) A dohány kezelőség 1867. év végével volt anyag készletéből. Elvileg csak az állapíttatott meg: hogy Magyarország az a) b) és c) alatt felsorolt activákból 30 : 70 arányban, a dohány anyagból pedig 27 : 73, mint 1860—1865-ig számított eladási eredmény arányban részesül. Az 1867-ik évi beszállításokra, illetőleg beszámításokra épen ugy, mint a künn levő egyes követelésekre nézve eddig sem elvi, sem pedig számszerinti végmegáJlapodás létre nem hozathatott és egyes tótelekre néz^e a tárgyalások mindig folynak." E nyilatkozatból, mely tökéletesen összehangzik azzal, melyet az 1867. évi 328-ik szám alatti kimutatások alkalmával azon különbözetre nézve idéztünk, mely az 1867-re teljesített és követelt közösügyi költségekből fennmaradt, megérthető az 1868-ki 28-ik t. czikk 4-ik §-ának általános rendelkezése s meg az, hogy e rendelkezéssel folyóvá tett 8.058,800 forint az állam-háztartás javára tényleg be is folyt. 13. fejezet. Államjavak eladásából. , A koronái jószágok úrbéri kötvényeiből. Adóhátralékok. Bérleti hátralékok. Pónzverési nyeremény. Liquidatio alatti követelések. — Ez összesen hat tétel képezi azon 9.477,000 frtot, mely az 1868-iki előirányzatban „Pónzügyministerium" fejezete alatt, mint rendkívüli bevétel volt folyóvá téve. A mellékelt táblázat elkülöníti tótelek szerint és igen helyesen a jövedelmet a bevételtől s tété-