Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak
320—321. SZÁM. 207 320. szám. Indítvány. Az úgynevezett párbér czimén teljesíttetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén : utasittassók a v. ós k. o. minister, hogy a lelkészek ellátására fennálló ily természetű praestatióknak készpénzbeli átváltoztatásáról a hitfelekezeti jogegyenlőség alapján a ház elé törv. javaslatot terjesszen; megjegyzendő, hogy a tagositások alkalmával nyert javadalmai az illető lelkészeknek — a visitatio canonica szerinti volt telki állományhoz arányositva — a párbór compensatiónál beszámíttassanak. beadja: Németh Albert s. k., képviselő. 321. szám. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak. Tisztelt képviselőház ! A képviselőháznak múlt évi deczember 6-án 920-ik, illetőleg deczember 7-ón 933-ki szám alatti határozatával alólirt bizottság küldetvén ki a végett, hogy az 1867-ki állambevételek ós kiadásokrój szóló 328 szám alatti kimutatásokat, ós az 1868-ra vonatkozó „állam-zárszámadást", tekintettel a képselőháznak múlt évi deczember hó 2-án kelt 886 szám a latti határozatára, tárgyalás alá vegye, van szerencséje az azokra vonatkozó véleményes jelentését a következőkben megtenni: Az 1867-ik állambevótelek és kiadásokról szóló 328 szám alatti kimutatások tárgyalásánál, a bizottság szemei előtt egyedül és kizárólag az 1867-ki képviselőháznak martius 2-án 653. szám alatti határozatát tarthatta mint egyedüli és kizárólagos alapot, a melyből megitélheté: megfelelt-e a magyar pénzügyminister 1867-ki eljárása, 1867-ki martius 2-án nyert felhatalmazása terjedelmének, nevezetesen: ha csakis a már 1867-re tényleg kivetett adókat, vagy az előbbi évekről fennmaradt hátralékokat, és azokat is, az adózók lehető kímélésével hajtotta-e be Magyar- és Erdélyország területén? ha csakis a tényleg létezett közvetett adókat, illetékeket, állam-egyedáruságokat tartotta-e fenn ? ha a begyült pénzeket csakis az ország közigazgatási kiadásaira, és az országgyülésileg (később) megállapított közös költségekre forditotta-e ?
