Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-286. Pestváros közgyűlésének emlékirata, az ipartörvény alkotása tárgyában

130 286. SZÁM. 1180-1870. 286. szám. Mélyen tisztelt országos képviselőház! Hazánk iparának ós kereskedelmének kifejlesztésére egyik leghatalmasabb tényező egy — a ko­szellemének megfelelóleg alkotandó ipartörvóny. A m. kir. földmivelés-, ipar- s kereskedelmi ministerium által e czélból a törvényjavaslat elkészít­tetett; sajnos azonban, hogy ezen nagyfontosságú kérdéshez Pest városa törvényhatósága, — mely a tezai iparnak jelenleg is gyupontja, — tüzetesebben hozzá nem szólhat; mert ama törvényjavaslat előzetesen a nyilvánosságtól ugy szólván elvonatván, csak akkor került egész terjedelmében a közönség elé, midén az, az országgyűléshez bemutattatott. Minthogy pedig a tárgyalások e törvényjavaslat felett mái annyira előhaladtak, hogy azok végle­ges befejezését rövidebb idő alatt lehet reményleni, semhogy e törvényhatóság részéről terjedelmesebb em­lékirat, vagy épen rendszeres munkálat elkészítésére s annak törvényhatóságilag leendő megvitatására ele­gendő idő volna ; kénytelenek vagyunk ennélfogva csak néhány főbb észrevételekre szorítkozni. I. A jelenkor szelleme minden kérdésben, ugy tehát az ipartörvények rendezésénél is szabadelvű megoldást követel; ezen elvtől eltérést csak a közérdek szempontjából lehet indokolni. A földmivelés-, ipar­s kereskedelmi-ministernek az ipartörvónyj avaslat felett az országgyűléshez tett jelentése szerint az uj ipar­törvényjavaslat is a fennebbi elvre van fektetve, és e tekintetben csak üdvözölni lehetne azt, ha a szabad­elvüség azon mérvével dicsekedhetnék, milyennel a jelentésben találkozunk, de a törvényjavaslat nemcsak hogy a jelentéssel teljes összhangzásban nem áll, sőt meg kell vallani, hogy némi tekintetben még az 1859. évi iparrend is szabadabb mozgást biztosit. II. A gyárakról a törvényjavaslat csak annyiban emlékezik meg, a mennyiben a gyári-munkásoknak néhány §-t szentel, miből azt kell következtetni, hogy a gyáraknál külön törvény alkotása nem czéloztatik, hanem azok minőségük szerint vagy a szabad, vagy az engedélyhez kötött iparok közé sorolandók, ez ellen lényeges kifogást emelni nem lehet; de igen is lehet az ellen, hogy a törvényjavaslat a rendes kereske­désre ki nem terjedvén, egyidejűleg egy kereskedelmi törvény iránti javaslat nem terjesztetett elő. Ha az uj ipartörvóny megszavaztatik, és életbe lép a nélkül, hogy kereskedelmi törvény is alkottassák, akkor a ke­reskedői-üzlet megnyitása, mely eddig az 1859. évi iparrend értelmében egészen szabad volt, visszaesik az 1840. évi XVI. t. ez. 2. §-ának korlátai alá, melynek i) pontja alatt az foglaltatik, hogy szab. kir. váro­sokban a kereskedésnek elkezdhetósére nézve az eddigi (tehát 1840. év előtti) gyakorlat fog megtartatni, mely köztndomásilag bizonyos feltótelek teljesítésén alapuló hatósági engedély ki eszközléséből állott. Lesz tehát egyrészről meglehetős iparszabadság, — másrészről azonban nagyon megszorított engedélye­zett kereskedés. III. Ha már a közérdek szempontjából némely iparoknak külön hatósági engedélyhez kötése szük­ségesnek ismertetik is, ezen korlátozás ne terjedjen a múlhatatlanul megkívántató mértéken túl ós ne legyen olyan, mely a törvényjavaslat alapelvéül hirdetett iparszabadságot illusoriussá teszi; pedig a törvényjavaslat 5. és 6. §-ai épen olyanok, melyek nagyon is retrográd irányzatánál fogva a legjobb szolgálatokat teendik arra nézve, hogy több nevezetes iparágak gyakorlatában számosan gátolva — vagy legalább is kellemetlen utánjárásoknak, indokolatlan idővesztegetésnek, nem ritkán szeszélyeknek vagy épen önkónykedóseknek kitéve legyenek. így pl. o. mivel sem indokolható, hogy a sajtóiparoki a, melyek anélkül is súlyos biztosítéki le­tételi kötelezettséggel vannak terhelve, vagy a kölcsön-könyvtárakra még külön engedélyt kelljen kieszkö­zölni, még kevésbbó indokolható, hogy némely iparok, mint pl. az építészeti- és ácsiparok csak a helyi szükséglethez képest engedélyeztessenek, ezt még az 1859. évi iparrend sem követelte.

Next

/
Thumbnails
Contents