Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-242. Dietrich Ignácz képviselő törvényjavaslat az 1868. évi XXIX. törvényczikk módositásáról, vagyis a szőlőváltságról

4 242. SZÁM. 6. §. Midőu a szőlőbirtokosok a földtulajdonosnak szorosan vett magánjogát kétségbe vonják, vagy ezen törvény 5-ik §-ának c) pontjára támaszkodván, azt vitatják, hogy a szerződós mellett ideiglenes haszonvételre átadott szőlőföldek a szerződés megkötése előtt a volt jobbágyok jogszerű birtokában voltak, és úrbéri birói intézkedés, vagy rendezés által földesúri magánbirtokká át nem változtak: köteles leend a földtulajdonos, a földesúri magánjogot, illetőleg a földeknek a szerződés kötésekor létezett földesúri magánbirtok természetét okirati vagy tanubizonyitási teljes próbával kimutatni. A bizonyítás egyéb neme, mint az eskü általi bizonyítás, meg nem engedtetik. A bizonyíték elégtelensége esetében a földesúri magánjog elejtetvén, a jelen törvény szerinti megváltás foglal helyet. 7. §. A jobbágyfóle adózások teljes megszüntetése és megakadályozása czéljából nem engedhető meg, hogy a föld tulajdonosai magán uribirtokukat apróbb részletekben, számosabb vállalkozóknak, szőlőbeültetés végett, egyenkénti adózások mellett, hosszú időre elhelyezvén, új jobbágyi, viszonyokat létesíthessenek. E tekintetből valamint a jövőre a földterületeknek ilyenféle haszonvételi kiosztása húsz éven túl időre eltiltatik: ugy a múltra nézve rendeltetik, hogy az ilyen módon, akár írásos, akár szóbeli szerződós mellett, ideiglenesen vagyis bizonyos, avagy felmondástól függő időre kiadott földesúri magán (allodialis) szőlőföldek, mint a kiadónak magántulajdonai, hacsak ezen törvény 5-ik §-a alá nem esnek, az 1868. XXIX. t. czikk 32-ik §-a értelmében visszaváltassanak, illetőleg a szerződések az alább következő szabályokhoz képest felmondassanak: különben a szőlőföldek az érték megtérítése mellett a birtokosok tulajdonává válnak s a jelen törvény alá esvén, csak az esetben szállnak vissza az előbbi tulajdonosra, ha a birtokosok az 1-ső §. szerint a földértékét megtéríteni nem akarván, a föld tulajdonosa a megbecsülendő beruházások értékét megtérítette. Oly szülőföldeknél, melyek az 5-ik §. alá esnek, felmondásnak nincs helye. Oly szőlőföldekre nézve pedig, melyek a felmondás kikötése mellett legalább már 19 év óta birtokoltatnak, a felmondásnak ezen törvény hatálybalóptótől számítandó egy óv alatt; — különben a 20-ik óv előtt egy évvel meg kell történnie. E felmondás elmulasztása a visszaváltási jog elvesztését vonja maga után. 8. §• Az 1868. évi XXIX. t. czikk 4., 12., 16., 20 ós 30-ik §§-ai akként módositatnak, illetőleg értelmeztetnek: hogy az állam közvetítése jótéteménynek lévén tekintendő, ez, a mennyire szerzett jogok érintése nélkül lehetséges, a múltra is kiterjesztetik, de a felekre a jelenben sem erőszakoltatik. Ehhez képest valamint az 1868. évi XXIX. t. czikk hatálybalópte előtt keletkezett és jogórvónyre emelkedett, vagy emelkedendő egyességekben ós itóletekben megállapított váltságdijak kifizetése végett szabadságában áll a feleknek az állam közvetítését igénybe venni: ugy az 1868. évi XXIX. t. czikk hatálybalópte után keletkezett egyességekben és itóletekben megállapított váltságdijak megfizetésére nézve szabadságában állott és áll a feleknek, az állam közvetítését egyetértőleg elmellőzni. 9. §. Mindazon váltságdijak, melyek a földtulajdonosainak az állam közvetítésével fizettetnek ki, a tőke, kamatok és fizetési feltótelek tekintetében, az 1868. évi XXIX. t. ez. 2., 3., 5., 7-ik §§-ainak megváltoztatásával, a jelen törvény határozványaihoz képest fognak felszámittatni és kielégíttetni. 10. §. Az 1868. évi XXIX. t. ez. 2-ik §-a akként változik: hogy a mennyiben a váltság tőke |megállapitása ezen törvény szerint is tőkésítés utján történik: az évi földesúri haszonvétel pénzértékéből mindenekelőtt beszedési ós kezelési költségek fejében egy hatodrész levonatván, a fenmaradó összeg 7%-os kamatláb szerint fog tőkósittetni, gyakorlatilag akként, hogy ezen összeg 14

2

/

7 számmal sokszoroztatván;