Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-228. Kivonat a főrendiház 1869-ik évi deczember hó 10-én tartott XXIV-ik ülésének jegyzőkönyvéből

. •.. • 228. SZÁM. 359 sőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, — a birói tagok közül pedig a kinevezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik." 38-ik §. végére, harmadik bekezdéskópen: „Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve a polgári törvénykezési perrendtartás 57-ik §-ában engedett bíróküldés is kérelmezhető" beigtatandó. 41. §. első pontja így hangzanék: „A közvádló szintúgy, mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését kívánhatják." 53-ik §. (negyedik bekezdés 11. sor) „terjedő" helyett „terjedhető" teendő. 54. §. (második sor végén) „ós" után „felebbezés esetében" beszúrandó. 59. §. (harmadik sor) „akár" kihagyatik; (negyedik sor) „élne" után teendő: „sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42-ik §.) akar a vádlott felmentését (49-ik §.) indítványozná, az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalísára ellen indítványt tehet." 64-ik §. (harmadik sor) „ós sem" után „át nem helyezhető, sem" szúrandó. Vl-ik Fejezet czimóben , továbbá a „67-ik §. első sorában, a 75-ik §. harmadik bekezdésében „vagyoni" helyett „kártérítési" teendő. 72-ik •§'. (második sor) „69. §." helyett a „68-ik§." idézendő. 151. Tárgyaltatott a birák ós bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról szóló törvényjavaslat a főrendiház jogügyi bizottmánynak véleményes jelentése kapcsolatában. A bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezésének ós nyugalmazásának törvény általi szabályoztatásában a főrendiház ujabb lépést lát a hazai törvénykezési rendszer újjá szervezésében, melynek alapjai az 1868. LIV-ik, 1869. IY-ik törvónyczikkek megalkotásában a birák ós bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény kezdeményezésében már letétettek. Szíves készséggel fogadja tehát azt, azonban az áthelyezés ós nyugalmazás tárgyában való intézkedéssel a felelősségre nem vonható, különben is nem rokonnemü ügyek ellátásával foglalkozó fegyelmi bíróságok helyett a végrehajtó hatalmat kívánja megbízatni, mert ez utóbbi felelős s a bírósági hivatalnokok be-' töltésére törvény által amúgy is hivatva van s az áthelyezés módozatai a törvényben részletesen megállapitvák. Nem különben a törvényszékek elnökeik hivatalos hatáskörén belül elintózhetőknek tartja a nyugdíjazás tárgyában felmerülhető kérdéseket s az e részbeni befolyás vétellel csak az e nemű ügyeknek vitássá válása esetében véli az illető ügyészeket az államérdek kópviseltetése szempontjából felruházandóknak. Alapelv tekintetében az imént jelzett változtatással s a részint abból folyó, részint a részletekre vonatkozó következő módosításokkal fogadta tehát el a törvényjavaslatot: 1-ször. A törvényjavaslat 2-ik §-ának egószbeni kihagyásával egy uj következő szerkezetű 2-ik §. teendő. „2-ik §. Az első szakasz eseteiben, az áthelyezés iránt ő Felsége felelős igazságügyministere által rendelkezik. Az áthelyezett biró fizetése le nem szállítható." 2-szor. Az illető bírósági tagok között létező vagy keletkezett rokonsági viszony feljelentésének elmulasztása beszámítás alá csak az esetben jöhet, ha e körülmény előttük ismeretes volt, ez okból a 3-ik §-ban a „viszony" és „létezik" szavak közé a „tudtukkal" szó illesztetik be. Továbbá a bevezetésben jelzett azon indokból, hogy az áthelyezés körüli intézkedésnél a fegyelmi bíróság mellőzése kívánatos, a 3-ik §. második bekezdésében azon szótól kezdve „körülményről" az egész szöveg kihagyatik, s az ekkép szerkesztetik : „Körülményről az illető felek meghallgatása után az illető igazságügyministernek haladék nélkül jelentést tenni." 3-szor. Az alapelv tekintetében jelzett ugyan e módosítással összhangzólag a 4-ik §. első sorában kihagyatván ezen szavak: „az áthelyezés iránti eljárás folyama alatt" helyébe jő „addig, mig az áthelyezés iránt intézkedés történik." (2. §.) 4-szer. A 6-ik §. utolsó sorában a birói hatalom 17-ik §-a helyett szabatosság tekintetéből az 1869-ik rV-ik t. ez. 17-ik §-ára való hivatkozással felcserélendő.