Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-18. Madarász József határozati javaslata a biráló bizottságok eljárása iránt - 1869-19. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről
50 19. SZÁM. 19. §. A biró, vagy a ki bírósági hivatalnok, hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt, vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészen, vagy részben eltulajdonitja. vagy elidegeníti; ugy szintén a ki a fennebbi 17. §-ban érintett valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít, vagy megsemmisít a sikkasztás bűntettét követi el. III. Fejezet. A fegyelmi vétségekről. 20. §, Fegyelmi vétségeket követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró, vagy bírósági hivatalnok, a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ezáltal magának, vagy másoknak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b) ki viselete által tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen ha a a biró oly ügyben, melyben az eljárás, és a határozat azon bíróságot illeti, melynek ő tagja, valamely fél részére per- vagy emlék-iratot szerkeszt, a más által szerkesztetett helybenhagyás, vagy megváltoztatás végett átvizsgálja; vagy a törvény által szabályozott- hivatalos működésón kivül, a per mikéntivitelére útmutatást, vagy tanácsot ád. Ugyan ezen szabály alá esik azon.biró is: ki a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése, vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró bíróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik. Kivétetik mindazonáltal azon eset, ha a biró az elősorolt cselekményeket saját, vagy vele negyedizig rokonságban, vagy másodizig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 21. §. A fegyelmi vétség büntetése: a) rosszalás; b) feddés; c) pénzbüntetés ; d) elmozdítás a hivataltól. 22. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó: azt a vétség nagyságához, ós netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest, az illetékes fegyelmi bíróság saját belátása szerint határozza meg. 23. §. A rosszalás, feddés, és pénzbüntetés jegyzékbe veendő. 24. §. Ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett; a rosszalás egy óv után, a. feddés pedig két év után hatályát veszti, s a jegyzékből kitörlendő. 25. §. A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egy harmadát nem haladhatja túl. 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott elmozdítás maga után vonja az illető czimének, fizetésének, valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, a melyeket az, szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna.