Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-18. Madarász József határozati javaslata a biráló bizottságok eljárása iránt - 1869-19. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

19. SÜASL 51 27. §. Fegyelmi eljárásnak nyudijazott bírák, ós bírósági hivatalnokok ellen is van helye. (2. §.) 28. §. Ha a biró, vagy bírósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt, vagy ennek folyama alatt, de a véghatározat hozatala előtt hivataláról illetőleg nyugdijáról önkéntesen lemond, a fegyelmi eljárás megindítása — illetőleg folytatása abbanhagyandó, ily lemondás azonban a vagyoni felelőséget nem szünteti meg. (67. §.) 29. §. Csekélyebb rendetlenségek esetében, az elnök hivatalosan megintheti a törvényszéknél, vagy annak területén alkalmazott bírói tagokat, és bírósági hivatalnokokat. 30. §. A megintés előtt, az illető nyilatkozatra szólítandó fel. A megintés írásban történik, mi ellen jogorvoslatnak nincs helye. 31. •§. A fegyelmi eljárás utján elmozdított hivaoalnok alárendeltebb, és nem bírói hivatalba ismét alkalmazható. Ha azonban elmozdittatása, vagy önkéntes lemondása (20-ik §.) után három óv alatt, javulásának .kitűnő ós folytonos jeleit adta: ezen idő eltelte után, bírói hivatalra való jogosultságát ugyan nem, de arra való képességét visszanyeri. IV. Fejezet. A fegyelmi eljárásról. on s • óc. §. Fegyelmi vétségek fölött a fegyelmi bíróság itól. E bíróságnak három osztálya van. 83. §. Az első osztályú fegyelmi bíróság a kir. tábla tagjaiból alakul, s ennek hatósága kiterjed: a területén létező összes első folyamodási bíróságok ítélő biráira ós királyi ügyészeire, valamint az első folyamodás bíróságoknál s a királyi ügyészeknél alkalmazott összes segédszemélyzetre. Ezen fegyelmi bíróság az elnökkel együtt öt tagból áll. Elnöke az illető kir. táblai rendes elnök, s ha ez akadályozva van, egyik tanácselnök. 34. §, A másod osztályú fegyelmi bíróság a legfőbbi télőszók tagjaiból áll s az elnökön kivül 6 tagú tanácsban hozza határozatait. Az elnökség a legfőbb Ítélőszék elnökét illeti, a kit akadály esetében, egyik tanácselnök helyettesit. Ezen másod osztályú fegyelmi bíróság fölebbviteli hatóságot képez mindazon fegyelmi ügyekben, a melyek a 33. §. szerint első folyamodásilag az első osztályú fegyelmi bírósághoz tartoznak, s határozatai ellen, a most nevezett ügyekben további fölebbvitelnek nincs helye. Ellenben első folyamodási, fegyelmi bíróságot gyakorol: a) az első folyamodási kir. törvényszékek elnökei, s alelnökei fölött; b) a kir. táblák összes birói tagjai fölött kivéve ezek elnökeit, s alelnökeit; c) a kii-, táblai főügyész fölött; d) a b) és c) pontok alatti közegek, továbbá a semmitőszék, a legfőbb ítélőszék, és a koronaügyész összes segédszemélyzete fölött.