Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-9. Fölirati javaslat Miletics Szvetozár által bemutatva

• 9. SZÁM. 33 állami és nemzeti jogainak romjaiból összeállitva, nehezen fogja kiállhatni az események viharát, melyek Európa keletén ós nyugatán készülnek. E szellemből ós törekvésből, mely Magyarország és Felséged többi országai között ily kapcsolatot hozott létre, e szellemből folyt ki az államjogi és nemzeti viszonyok megoldásának módja még magukban sz. István koronája országaiban is. Erdélynek Magyarországgali uniójának kérdése akként van megoldva, miként sem az 1848-ki uniónak szellemében elvileg kimondva nem volt, sem pedig a román, de sőt még a szász nemzetet sem elégítette ki Erdélyben. Erdélynek területi önállósága, mely évszázadokig állott fön, és mely még mai napon is az állami összesóg és polgári jogegyenlőség megsértése nélkül, a három benne élő nemzet jogegyenlőségének alapján előteremthető volna, meg • van semmisitve. Arománoknak ez ügyállapottali elógületlensógök kitetszik azon körülményből, hogy ez országgyűlési képviselők választásakor közönyösök maradtak. A Horvát és Sziavon országgali kiegyezkedés az oktroyalt gyülekezési .ós választási rendnek alapján történt, az alkotmányos jogoknak fölfüggesztósóvel és államhatalomnak a polgárokon ós tisztviselőkön elkövetett példátlan pressiójával. Maga az ezutoni megegyezés is meg van sértve a hazai igazgatásnak a horvát miniszter kezében való tényleges központosítása által, ki a hazai törvényhozás előtt nem felelős. Fiume ós tengermellók történeti geo- és ethnografiai és államjogi szempontból a horvát, közvetlenül a horvát, közvetve pedig a magyar koronához tartozik, az alkudozásban nem vétetett föl s szembetűnő, hogy egy oldalú határozat - hozatalnak leszen tárgya, melynek bizonyos kirekesztése pedig Horvátországra nézve kedvezőtlen. Majd megmutatják a következmények a szerb-horvát nemzetnek az ügyek ez állapotávali nagy elégületlenségét, ha az még ideje korán jobbra nem fordul s ha a három egykirályságnak összesége ós belső politikai és államgaszdászati önállósága meg nem valósittatik. A nemzetiségi kórdós azon mértéken is alul van megoldva, melyet az 1861-ki és 1867-ki országgyűlések helyeztek kilátásba alválasztmányok által, s mely a magyarországi nemzeteket legkevésbé sem képes kielógiteni, mi több, még a nemzeti nevet is megtagadják tőlük, a törvény pedig egyetlen egy oszthatlan magyar nemzetté akarja őket egybe olvasztani. A szerbek és románok Magyarországban kinyilatkoztatták elógületlensógüket számos konferencziáikban az áljogegyenlőségről hozott törvény felett és ezzel megszentesitették a szerb és román képviselők által a múlt országgyűlésen tett indítványt, kijelölvén egyszersmind az utat, mely a kérdés sikeres és kielégítő megoldásához vezet. A szerb kérdés a múlt országgyűlésen nem is került napi rendre, és ugy látszik, mintha az a nemzetiségi kérdéssel egyáltalában megoldottnak tekintetnék. Felsóged ; kegyeskedett trónra lépése alkalmával a szerb nemzet érdemeiért az ősi államjogi kiváltságai alapján a szerb vajdaságot alakítani, ós midőn az alkotmány visszaállíttatott és az ezen alapuló területi épség alapján a szerb vajdaság Magyarországhoz csatoltatott, a szerb nemzetiségnek és nyelvnek államjogi garantiát biztosítani és e garantiák megszabása czóljából 1861-ben Karloviczra szerb congressust öszehivni. Felséged kegyeskedett a nemzeti és particularis küldöttségeket az által legkegyesebben megnyugtatni, hogy a szerb congressus határozatai királyi indítványok alakjában fognak a magyar országgyűlés elébe tárgyalás végett terjesztetni, a mint az a magyar országgyűléshez intézett második resolutioban 1861-ben ismólteltetett, — de Felséged kormánya ismételt interpellatiók és tulajdon ígéretei daczára sem érezte magát indíttatva egészen a múlt országgyűlés végóig Felsóged ünnepélyes ígéreteit beváltani! Felség! a szerb nemzet nem keresi történelmi jog alapján, a mely jog egyszersmind alapja a magyar koronának és a magyar állam souvei ámításnak, hanem azt, a mi neki a természeti jog szerint is a nemzetek egyenjogúsága alapján jut, és mi az ország területi épségével ós az állam politikai egységével megegyezik ós a mi a polgári egyenjogúságot egyátalában nem sérti; és a nyelv tekintetében sokkal kisebb mórtékben alterál, mint ez az államnyelvnek a törvényhozásban és állami központban való suprematiojával kapcsolatban áll. A szerb nemzet Magyarországban el nem állhat tulajdon nemzetjogaitól s azért csak azou re5